A The Wall Street Journalcímű amerikai üzleti napilap európai kiadásának (WSJE) internetes változata pénteken kiemelte: Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter csütörtöki sajtótájékoztatója szerint Magyarország előfeltételek nélkül kész tárgyalni a készenléti hitelmegállapodásról, ami a lap szerint annak a kimondatlan beismerése, hogy az ország elfogadja a pénzügyi támogatáshoz kapcsolódó feltételeket.

A beszámoló szerint "a Budapestre nehezedő nyomás továbbra is erős". A WSJE kitért arra is, hogy az IMF és EU még nem közölte, kész-e a hivatalos hitelkeret-tárgyalásokra Magyarországgal.

Hangos rikoltozás

A The Daily Telegraph című konzervatív napilapban Tibor Fischer író-publicista közölt cikket, aki, mint fogalmazott, belefáradt "a (Magyar)országgal szembeni általános tudatlanságba és arroganciába". Az "Orbán Viktort, Magyarország fenegyerekét, az eredmények alapján ítélik majd meg" című írásában megjegyzi, hogy az országról szóló sajtójelentések összekevertek dolgokat.

Mivel a "választások egy kis országban" vagy "a kis ország új alkotmánya" címek nem keltenék fel az olvasók érdeklődését, ezért írnak inkább a "szélsőjobb erősödéséről" szóló címeket az újságokban. Hiába állítja a Fidesz vezetés "gyakorlatilag minden nap, nyolc év óta, hogy nem lesz dolga a Jobbikkal", mégis a "három roma parlamenti képviselővel rendelkező" kormánypártot azzal vádolják, hogy  "folyamatosan a Jobbikhoz dörgölőzik".

"Az ellenzék azért rikoltozik olyan hangosan" a demokrácia végéről, és azért "dobál sarat", mert nincs más lehetősége: nem csupán parlamenti jelenléte "elhanyagolható", de Orbán népszerűségét sem tudja kikezdeni. Hiába a kemény költségvetés, "Orbán és a Fidesz nemcsak vezetnek, hanem messze vezetnek a közvélemény-kutatásokban". Fischer szerint Orbán Viktor az egyetlen valóban népszerű politikus Magyarországon. A szerző a következő gondolattal zárja írását: "ha Orbán Viktornak sikerül kihúznia Magyarországot a gödörből, akkor ő lesz az utóbbi 150 év legnagyobb magyar politikusa; ha nem, akkor ő is visszakerül a tömegbe."

Putyinizáció

A The Economist pénteken megjelent kiadása két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. A tekintélyes brit hetilap szerkesztőségi írása szerint Orbán Viktor kormányfőt az új alaptörvény életbe lépése nyomán "hazai bírálói és külföldi barátai is" azzal vádolják, hogy új önkényuralom felé kormányozza országát.

A miniszterelnök támogatói azzal érvelnek, hogy a kétharmados többség felhatalmazást ad a kormánynak nagy alkotmányos változtatásokra. Az írás szerint azonban a demokrácia nemcsak a választások megnyerését jelenti, és még a kétharmados többségnek sem szabadna feljogosítania a Fideszt a független intézmények feletti ellenőrzés magához ragadására.

A folyóirat szerint az európai vezetőknek kellene "hangosan és egyértelműen" elítélniük Orbán Viktor antidemokratikus magatartását, azonban ebben Hillary Clinton amerikai külügyminiszter vette át a vezető szerepet. A The Economist szerint a magyar kormányfőt a legjobban azzal lehetne letéríteni az önkényuralom felé vezető útról, ha megfenyegetnék, hogy kizárják az Európai Néppártból.

A The Economist másik pénteki írása szerint az ellenzék a "putyinizáció" felé vezető lépéseknek nevezi a kormány rendíthetetlen centralizációját, bár ez "túlzásnak tűnik". A Fidesz igazságos választásokon jutott hatalomra, az ellenzéki politikusokat nem ítélik börtönbüntetésre és nem verik meg őket, a nem állami média pedig "kegyetlenül bírálja" a kormányt. A lap "a Fideszen belüli ellenzékről" azt írta, hogy a pártvezetés "felvilágosultabb tagjait", mint például Navracsics Tibort, beemelték (a kormányba) és ők hallgatnak, Pokorni Zoltánt pedig "félrerakták".

Kerülni kellene a kormánytagokat

A Financial Times pénteki kiadásának kommentár rovatában Philip Stevens, a londoni gazdasági napilap szemleírója "Putyinhoz méltó magyar puccs" címmel közölt írást. A cikk szerint Európának éppen elég válsága van ahhoz, hogy még egy "kisszerű zsarnokká vált" egykori magyar ellenzéki miatt is túl sokat aggódjon.

Stevens szerint azonban ha nem figyelnek oda "a haladó antikommunista populista idegengyűlővé válására", azzal megismétlődne a Görögországgal kapcsolatban már elkövetett hiba, a kis európai országok problémái ugyanis nagyobb veszélyek előhírnöke lehet. A szerző szerint az EU-vezetőknek nyilvánosan kifejezésre kellene juttatniuk nemtetszésüket, második lépésként pedig a magyar kormánytagokat "kerülni kellene" a brüsszeli EU-értekezleteken.

Orbán felbosszantotta a barátokat

A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap "Egy igazi kézizálog" című vezércikke szerint Magyarország "gazdaságilag padlón, politikailag pedig szélsőséges helyzetben van, és fontos alkotórészeit tekintve már nem is tartozik Európához." A lap véleményét tükröző írás szerint mindezt "magának köszönheti a budapesti kormány. Orbán Viktor miniszterelnök másfél év alatt eléggé kilátástalan és rendkívül veszélyes helyzetbe kormányozta országát."

A lap címoldalán közölt írása szerint "az ilyen vészhelyzetekben normális esetben a barátok segítenek, Orbán azonban rettenetesen felbosszantotta őket", az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezért nem is hajlandó mentőakcióra. Viszont "van náluk egy igazi kézizálog: (Magyarországnak) legkevesebb 4,8 milliárd eurót kell visszafizetnie az idén a 20 milliárd eurós pénzügyi támogatásból. A piacok azonban már nemigen biztosítanak forrást" számára. A lap szerint az EU és az IMF jól teszi, ha a támogatás fejében ragaszkodik a jegybanki függetlenség helyreállításához, de "mehetnének akár még tovább, az uniós alapszerződés elleni többi nyilvánvaló szerződésszegés ügyét is beépíthetnék a követelésbe".

Magyarország esetleges csődje ugyan végveszélybe sodorná az osztrák bankokat, Ausztria leminősítését vonná maga után és kárt szenvedne miatta az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), "de Orbán nem annyira őrült, hogy csődbe viszi Magyarországot csak azért, hogy magával rántsa Európát" - zárta pénteki vezércikkét a FTD.

Ugyancsak a lap címoldalán "Magyarországot az államcsőd fenyegeti" címmel jelent meg elemzés. Claus Hecking brüsszeli és André Kühnlenz frankfurti tudósító közös beszámolója szerint a jegybank függetlensége körüli vita "az összeomlása szélére kergette Magyarországot."

Az FTD a portrérovatában Simor Andrást, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökét mutatta be "Orbán utolsó ellenfele" címmel. Christian Höller bécsi keltezésű cikke szerint Simor András "hatalmas ellenségeinek", Orbán Viktornak és a Fidesznek még nem sikerült eltávolítani az MNB-elnököt, akinek "napjai azonban meg vannak számlálva".

A lap pénzügyi piaci rovatában "Fordulat vagy végzet" címmel jelent meg elemzés. Frank Bremser és Tim Bartz frankfurti keltezésű írásukban egyebek között a jegybank függetlensége körüli vitát, az EU és az IMF álláspontját, az állampapír-piaci és a devizapiaci folyamatokat ismertetve kifejtik: "Magyarország rohamtempóban halad afelé, hogy Kelet-Európa Görögországa legyen."

Nagyon távol van az euró

A Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap politikai rovatában "Magyarország készen áll a +kooperatív együttműködésre+ az EU-val és az IMF-fel" címmel jelent meg bécsi keltezésű tudósítás, amely szerint az Európai Bizottságban az esetleges magyar szerződésszegésekről a jövő hétre tervezett tanácskozás előtt a budapesti kormány "kompromisszumkészséget jelez."

A lap gazdasági rovatában "Az infláció erősen szorítja Magyarországot" címmel jelent meg elemzés. A szerző, Michaela Seiser ismertette a devizában eladósodott háztartások és vállalkozások helyzetét, megjegyezve, hogy az árfolyam-ingadozásokkal "még sokáig együtt kell élni, mert az euró nagyon távol van az ország számára."

Fokozódik a nyomás

A Handelsblatt című üzleti lap "Magyarország: az Orbán-kormány napról napra egyre inkább eljátssza a befektetők bizalmát" címmel közölt beszámolót. A szerző, Stefan Menzel megjegyezte: a piac "kiállítja a számlát a budapesti kormány igencsak vitatott gazdaságpolitikájáért".

Az El País című spanyol baloldali lap szerint az Európai Unió fokozza a Magyarországra nehezedő nyomást, és az Európai Parlamentben egyre többen követelik az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazását Budapesttel szemben, ami "politikai atombombával" ér fel. A lap úgy látja, hogy a nemzetközi nyomás hatására adta már értésre a magyar kormány, hogy "előfeltételek nélkül" készül a tárgyalásokra a Nemzetközi Valutaalappal, de az Európai Bizottság még nem döntött arról, hogy mikor kapcsolódik ebbe belei. Ha nagyon nehéz is végig vinni, a 7. cikk alkalmazási mechanizmusának már az elindítása is "politikai gyalázat" lenne - írta a lap.

A magyar kormány gazdaságpolitikájával foglalkozik a Korlátozott függetlenség című jegyzetében a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap pénteken. "Ha van Európában egy olyan ország, amely nagyon ki akarja kérni magának a pénzpiacok büntetését, az Magyarország. Teljesen elképesztő, hogy egy olyan ország kormánya, amely jelentős mértékben függ az euróövezettől és Európa további országaitól (az ország euróban lévő adóssága, valamint állampolgárainak svájci frank alapú adóssága miatt), soha nem habozik megtenni egy-egy olyan lépést, amely a befektetőket teljes mértékben kiborítja" - írja a lapban Julie Hrstková.

A szerző rámutat: ugyanakkor ami a költségvetési fegyelmet illeti, Magyarország példával járhat elöl, s az ország makroökonómiai alapjai sem katasztrofálisak - a gazdaság növekszik, az infláció négy százalék körül mozog, a közszféra adóssága ugyan meghaladja a GDP 80 százalékát, de még mindig alacsonyabb, mint Németországé vagy Franciaországé.