A gazdasági hírportál csütörtöki budapesti fórumán Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank Zrt. elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy a lakosság elhalasztott hitelkereslete, illetve a vállalatok esetében a jegybank növekedési hitelprogramja emelheti a vállalatok banki kölcsönök iránti igényét.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója úgy vélte: hitelezési fordulat következhet be, de ez magával hozza azt is, hogy a piacon a nagybankok, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek részaránya a hitelezésben átrendeződik, a kis- és középbankok és a takarékszövetkezetek szerepe erősödni fog. A megszólalók közül egyedül Heinz Wiedner, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója gondolta úgy, hogy a hitelezés beindulása csak hosszabb távon várható, az idén nem lát reális fordulatot a banki hitelnyújtásban.

Nagy Márton szerint a vállalati szektorban gyorsan bekövetkezhet a hitelezési fordulat, kérdés, ez mennyire lesz tartós. Kiemelte: a nagybankok, a kis- és középbanki szektor, illetve a takarékszövetkezetek másképpen viselkednek a hitelezés szempontjából.

Emlékeztetett: 2008 után a nagybankok mintegy 30 százalékkal csökkentették a vállalati hitelállományukat, a kis- és középbankok vállalatoknak adott hitelállománya megduplázódott, a takarékszövetkezetek 20 százalékkal növelték a vállalkozásoknak adott kölcsöneiket. Elmondta: a kis- és középbankoknál 15, a takarékszövetkezeteknél 5 százalékkal nő évről évre a vállalati hitelállomány, míg a nagybankok visszafogják a vállalati hitelnyújtást. Aláhúzta: a nagybankok hitelezési hajlandósága rövid távon nem fog javulni, a takarékbanki szektor hosszú távon tudja csak jelentősen növelni hitelezői szerepét.

Vojnits Tamás, a TakarékBank igazgatósági elnöke kifejtette: a hitelezés évek óta zsugorodik, így innen csak pozitív fordulat történhet, elhalasztott kereslet tapasztalható a lakossági ügyfélkörben is, de ott hosszabb időre van szükség, a következő évek hitelezése a kis- és középvállalati szektorról szól majd.

Kiemelte: a takarékszövetkezeteknél likviditási oldalon rendelkezésre állnak a feltételek, megvannak a források, a tőke is megvan, illetve meglesz, a többi a hatékonyság és a szervezettség javításán múlik. Vojnits Tamás hozzátette: egy esetleges átrendeződés során nehéz lesz külföldi bankot eladni a következő években, sok hatékonysági tartalék van a magyar bankszektorban.

Nagy Márton elmondta: a bankpiac jövőbeni konszolidációja két lépésben zajlik majd le. Az első lépcsőben a piaci szereplők száma változatlan marad, de a piaci erejük módosul egymáshoz képest, átrendeződik a bankpiac, még nincsenek sem ki-, sem belépő pénzintézetek. Rámutatott: nehéz jelenleg meghatározni egy-egy bank értékét, és kérdés az is, mennyi forrás van még a bankrendszerben. A második lépésben a piaci szereplők száma is megváltozik, napjainkban sok szereplő van jelen, közép- vagy hosszú távon lehetnek új, vagy régi-új szereplők.

Heinz Wiedner kiemelte: még egy profitábilis banknak is nehéz 15 százalékos megtérülést felmutatni, ebben a piaci környezetben ez nem lehetséges.
Gyuris Dániel hozzátette: addig nem lehet beárazni egy-egy bankot, amíg a szabályozási környezet nem kiszámítható. Kiemelte: kétszintű lesz a változás, az anyabanki szintű döntések is érinthetik az itteni bankpiaci szereplőket, másrészt lehetnek specializálódó, profilváltó hitelintézetek is.

Nagy Márton úgy vélte: a jegybank növekedési hitelprogramjában már 1000-1500 milliárd forint szép eredmény lenne a második szakaszban. Fontos a bankok hozzáállása is, az első szakaszban nagyon együttműködőek voltak, ez várható a második szakaszban is - fűzte hozzá.

Rámutatott: a garanciaszervezetek jelenléte is fontos, az első szakaszban a folyósított hitelek 10 százalékához nyújtottak fedezetet, még jelentős kihasználatlan potenciál van a garanciaszervezetekben. Hozzátette: harmadrészt a kis- és közepes vállalatok hozzáállásán is múlik a hitelezés felfutása, sokan "még nem eszméltek", mekkora lehetőség van a jegybanki hitelprogramban.

Heinz Wiedner úgy vélte: jó gondolat az MNB növekedési hitelprogramja a hitelezés beindítására, a második szakasz több időt hagy a vállalatoknak a beruházási döntések előkészítésére, mint az első kör, sok vállalatnak a 2,5 százalékos kamatszint nagyon vonzó.

Gyuris Dániel úgy vélte: 2014 után lesz érdemi beruházási fordulat, mivel az uniós forrásokból 2014 végéig nagyobb összegű lehívható forrás nem várható, és később az állami fejlesztési programok is jelentős hatással lehetnek a vállalkozások hiteligényére.

Befektetői bizalom és termelékenység javulás is kell a növekedéshez

A gazdasági bővüléshez szükséges befektetői bizalom és termelékenység növelésének fontosságát hangsúlyozták politikai és gazdasági szakértők a Budapesti Gazdasági Fórumon , egyben azt hangsúlyozták, hogy bár a jegybank növekedési hitelprogramja hozzájárul valamelyest a gazdasági bővüléshez, hosszú távon nem megoldás.

Kisgergely Kornél, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az infláció és az államháztartási deficit tekintetében sikeresnek nevezte Magyarországot: az infláció az idén 2 százalék alatt lesz, és nem csak a rezsicsökkentés miatt marad a 3 százalékos cél alatt az ütem, mivel az mindössze egy százalékponttal csökkenti a mutatót.

Elmondta: a kormány tavaly befejezte a konszolidációt, a költségvetési hiány 1,9 százalék volt, és történelmet írhat azzal, hogy a választási évben is 3 százalék alatt lesz a hiány.

Török Gábor politikai elemző, a Vision Politics igazgatója kifejtette: az utóbbi három év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás, aminek "örömteli következménye", hogy a politika autonómiája világossá vált, azonban kevésbé örömteli hozadéka, hogy "néha ma már a gazdaság autonómiájáért kell harcolnunk".

Kisgergely Kornél kiemelte: a válság miatt az utóbbi 5 év nem feltétlenül jó kiindulási alapja a további növekedésnek, ugyanakkor Magyarország két fontos mutató - az infláció és az államháztartási hiány - tekintetében is eredményes volt, és ez 2014-re vonatkozóan sem lesz veszélyben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jövő évi prognózisában például tarthatónak tekinti a jövő évi, 2,9 százalékos hiánycélt - jelezte a helyettes államtitkár.

Kiemelte: Magyarország komoly átalakuláson ment keresztül; végbement a költségvetési konszolidáció, és a mérlegalkalmazkodás a magánszférában. A nettó külső adósság a válság előtti 60 százalékról 44 százalékra csökkent, a belső fogyasztás pedig növekedésnek indult, ami a beruházásokat is magával húzhatja, és a magyar gazdaság folytatni fogja felzárkózását a nyugat-európai országokhoz - vélekedett Kisgergely Kornél.

Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke kiemelte: a válság után jól látszott, hogy a kormányok és a politika autonómiája nőni fog, mivel a kormányok lépéskényszerben voltak, és mindenhol erőssé vált a politika szerepe a gazdaságpolitika alakításában. Ez Magyarországra is igaz, csak "lehet hogy kissé szélsőségesebben mint a világ más országaiban".

A közgazdász szerint a hitelállomány alakulása fontos szerepet játszik a jövőbeli növekedésben. A Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjáról megjegyezte: növekedést hitelprogrammal felpörgetni "tankönyvi dolog", de azt, hogy ez mennyivel járul hozzá a gazdaság bővüléséhez, a hitelkiáramlás dinamikája dönti el. Jaksity György szerint hosszú távon nem ez a megoldás, mert pusztán "hitelkiármalási sokkokkal" nem lehet eredményt elérni, inkább azon tényezőkkel, amelyek a termelékenység növekedésére hatnak, és megteremtik azokat a feltételeket, amelyek visszaállítják a befektetői bizalmat.

Chikán Attila korábbi gazdasági miniszter, egyetemi tanár szerint átlagosan 1-2 százalékkal nőhet a következő 4 évben a magyar gazdaság. Úgy vélte, a kormánynak nem prioritása a gazdaság eredményessége, és az egész átfogó értelmezése nélkül hangsúlyoz részigazságokat a gazdaság teljesítményének magyarázásakor.

Kitért arra, hogy a magyar gazdaság termelékenysége a fejlett országokénak durván a fele, és amíg ez így marad, nem lehet felzárkózásról beszélni. Chikán Attila is úgy vélekedett, fontos a bizalom kérdése, hogy milyen kilátásokat lát maga előtt az a vállalkozó, aki az országban működik.

A beszélgetésen szó volt arról is, hogy választási költségvetés lesz-e a jövő évi. Török Gábor szerint a politika megközelítésében az a normális logika, hogy a szavazatokat, a "fejeket" számolják. Ebben az értelemben lesz választási költségvetés, az a kérdés, hogy a szükséges és elégséges mértékben alkalmazza-e ezt a politika.

Kisgergely Kornél a jövő évi költségvetésről elmondta: expanziót jelent a pedagógus béremelés, ugyanakkor ez már a tavaszi konvergenciaprogramban is benne volt, és az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól ennek tudatában engedték ki Magyarországot.

Úgy vélte, a fiskális politika a jövőben is fegyelmezett maradhat, mivel egyrészt az alaptörvényben is vannak feltételek, másrészt az uniós szabályok is szigorodnak: az úgynevezett hatos csomag alapján jövő évtől új, betartandó költségvetési szabályok lesznek. Kisgergely Kornél elmondta: a kormány tesz erőfeszítéseket a gazdaság élénkítésére, a Széll Kálmán Terv jelentős részét végrehajtották, például olyan munkaerő-piaci reformokat, amelyeket nem lehet szavazatszerzésre használni.

Jaksity György kifejtette: a társadalom fizeti meg a választási költségvetést, csak az a kérdés hogy mikor. "Lehet pár tízmilliárd forintot fogni egy rezsicsökkentéssel, amit elvileg a külföldi szolgáltatók és az önkormányzati, állami tulajdonban lévő szolgáltatók és ezen keresztül a magyar adófizetők fizetnek meg, de cserébe például meg kell venni egy teljesen - a beruházási számítások alapján - ésszerűtlen gáztározót, akkor már most elkezdjük megfizetni ennek az árát".