A rendszerváltás óta többször is megpróbálták nyilvánosságra hozni az ügynökaktákat, ám mindmáig sikertelenül. Az első törvényjavaslatot az 1989-ben kezdett iratmegsemmisítési és az ellenzéki politikusok lehallgatása nyomán kirobbant Dunagate botrány után, az SZDSZ-es Demszky Gábor és Hack Péter nyújtotta be, ám törvény az Antall-, majd a Boross-kormány alatt csak 1994-re lett belőle és csupán a politikai közszereplők átvilágításáról rendelkezett, az Alkotmánybíróság azonban így is megsemmisítette.
E jogszabályt 1996-ra módosították az alkotmány szellemében, akkorra, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt már létrehozták a később kudarcot valló Iratfeltáró Bizottságot és a dokumentumok őrzésére megalakult a Történeti Hivatal is, a történeti levéltár jogelődje.
Az átvilágítandó közszereplők körét többször is kibővítették, ám az ügynökakták teljes nyilvánossága ezután a nagypolitikában csak akkor került szóba, mikor 2002-ben fény derült Medgyessy Péter frissen hivatalba lépett miniszterelnök titkosszolgálati múltjára. A kormányfő ugyanis ígéretet tett az egykori III/III-as ügyosztály névsorának teljes nyilvánosságára, javaslata mégis csak részleges eredményeket ért el, a parlamenti többség leszavazta a lényegi elemeket.
2005-ben, a Gyurcsány-kormány alatt újra vita bontakozott ki az akták nyilvánosságáról, amelynek hatására az MSZP és a Fidesz is benyújtott egy javaslatot, ám a kormánykoalíció leszavazta a Fideszes javaslatot, a kormányzó pártok alkotmánysértő előterjesztéséhez szükséges alaptörvény-módosítást pedig a Fidesz nem szavazta meg.
Nem ért el látványos eredményt a 2007-ben létrehozott Kenedi-bizottság sem, amely sürgette a mágnesszalagon tárolt egykori állambiztonsági adatok nyilvánosságát, ám ezek a Nemzetbiztonsági-, mai elnevezésén Alkotmányvédelmi Hivatalhoz kerültek.
A második Orbán-kormány alatt a koalíciós pártok először 2012-ben, a Lehet Más a Politika javaslatára foglalkoztak ismét az ügynökakták nyilvánosságával, ami meg is osztotta a kétharmados többséget alkotó pártszövetséget, ám az Országgyűlés igazságügyi bizottsága leszavazta az előterjesztés tárgysorozatba vételét. A kormánypártok megalakították a témát kutató sokadik bizottságot, a Nemzeti Emlékezet Bizottságát, az LMP javaslatát pedig eddig összesen hatszor szavazták le. Kedden délelőtt ismét az igazságügyi bizottság elé kerül az ellenzéki párt előterjesztése.
Hanganyag: Sigmond Árpád