A szabadságért való küzdelemnek folyamatosnak kell lennie, annak folyamatosan új célokra kell összpontosítania - ez volt Trócsányi László igazságügyi miniszter beszédének üzenete a csaknem 300 ezres kanadai magyarság legnagyobb megemlékezésén Torontóban.

Erdélyben a magyar pártok, történelmi egyházak, önkormányzatok és helyi civil szervezetek megemlékezések, koszorúzások, ünnepi műsorok százait rendezték, néhol közösen, másutt külön-külön.

A magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a szatmárnémeti ünnepségen. A miniszter arról beszélt, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról.

Az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sepsiszentgyörgyi ünnepségen.

A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére, és természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa.

Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van - hangoztatta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a székelyföldi Maksán. Rámutatott: a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem akar elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást.

A magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. A román kormányfő üzenetét a kolozsvári megemlékezésen olvasta fel a megye prefektusa. Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként jellemezte, és úgy vélte, az 1848-1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk.

Kárpátalja magyarsága megyeszerte ünnepi rendezvényekkel és koszorúzással emlékezett meg az évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászon, a Petőfi-szobornál tartotta központi ünnepségét, amelyen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás, "a Kárpátalján kialakult helyzetet Magyarország nem nézheti és nem is nézi tétlenül. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi támogatások megtartása mellett továbbiakkal segíthessük az önök életét, hogy valamelyest enyhíthessünk az önökre háruló terheken."

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) külön rendezvényen zenei összeállítással és koszorúzással méltatta március 15-ét ugyancsak a beregszászi Petőfi-szobornál. Ünnepségekkel és koszorúzással emlékezett a nemzeti ünnepen Munkács, Nagyszőlős és Ungvár magyarsága is.

A Felvidéken a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezések sorozatát a pozsonyi Petőfi Sándor-szobornál tartott emlékünnepség zárta. A felvidéki magyarság legnagyobb taglétszámú kulturális szervezete, a Csemadok, továbbá a pozsonyi magyar nagykövetség, a pozsonyi kulturális intézet és a Petőfi Sándor Emlékmű Bizottság rendezte megemlékezésen Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyarság soha sem más nemzetek ellen, hanem saját nemzetének felemelkedéséért, szabadságáért, az eszményeiért kiállva harcolt.

Szlovéniában a központi megemlékezést Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi- és Kossuth-emléktábláját, ezt követően a város színház- és hangversenyteremben ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete.

Hoppál Péter a legfontosabb magyar identitásképző ünnepnek nevezte 1848 márciusát és a magyar szabadságharcot. Az ünnep máig aktuális, ezért a magyar államnak, a mindenkori magyar kormánynak kötelessége gondot viselni azokról, akik a magyar nyelvet örökölték, azt ápolják, unokáikat magyar nyelven tanítják és így imádkoznak, akik magukban őrzik az ezeréves magyar kultúrát, hogy érezzék, az anyaország számít rájuk, és az anyaország gondoskodik róluk - mondta.

Koszorúzásokkal emlékeztek meg a franciaországi magyar szervezetek és a magyar külképviselet Párizsban. A Saint-Lazare pályaudvar közelében található Kossuth téren az egybegyűltek megkoszorúzták Kossuth Lajos emléktábláját. Megemlékezés volt Teleki Blanka, az első magyarországi leányiskola alapítója sírjánál is, ahol Károlyi György nagykövet és Teleki Blanka Franciaországban élő leszármazottjai helyezték el a megemlékezés virágait.

Magyarországot mutatta be a TRT török közmédia több televízió csatornáján és rádióadóján vasárnap. A tévében levetítették Ahmet Davutoglu török és Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét.Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a szabadkai ünnepségen hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet egy új korszakba lépett, amely az utóbbi évek közös erőfeszítésével valósult meg. Beszédében kiemelte: a magyarok számára a szabadság az egyik legfontosabb érték, a személyes szabadság azonban nem létezhet a nemzeti önrendelkezés őrző bástyái nélkül". Mint fogalmazott: a kormány a nemzeti eszmét megtartva alkotja újjá Magyarországot, és az utóbbi években bizonyosságot nyert, hogy az önálló, az önrendelkezés jogára építő politika nem kudarcos, hanem ellenkezőleg, Magyarország és a magyarság sikeréhez vezető út".

Erdélyben a magyar pártok, történelmi egyházak, önkormányzatok és helyi civil szervezetek megemlékezések, koszorúzások, ünnepi műsorok százait rendezték, néhol közösen, másutt külön-külön.

A magyar nemzet 1848-ban felemelte fejét, és egy emberként indult harcba egy valóban fontos, szent ügyért - mondta Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a szatmárnémeti ünnepségen. A miniszter arról beszélt, hogy 167 évvel ezelőtt a magyar emberek önállóságot, az életüket meghatározó dolgokban nagyobb mozgásteret akartak, és azt kívánták, maguk dönthessenek sorsukról.

Az erdélyi magyarság - nem karddal és lándzsával, de - tovább vívja szabadságharcát, mert ma is vannak olyanok, akik meg akarják fosztani nemzeti identitása alapjaitól - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a sepsiszentgyörgyi ünnepségen.

A székelyföldi megemlékezésen felszólalt Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára is, aki rámutatott: mind a magyar, mind a román alaptörvény gondoskodik kitér az országban élő kisebbségek és a határon túli nemzetrészek védelmére, és természetes elvárás, hogy ezeket az előírásokat az európai országok közössége elfogadja és tiszteletben tartsa.

Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van - hangoztatta Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke a székelyföldi Maksán. Rámutatott: a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem akar elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást.

A magyar nemzeti ünnep alkalmából kiadott üzenetében Victor Ponta román miniszterelnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a románok és a magyarok együtt erősebbek. A román kormányfő üzenetét a kolozsvári megemlékezésen olvasta fel a megye prefektusa. Victor Ponta március 15-ét a magyar nép egyik legnagyobb ünnepeként jellemezte, és úgy vélte, az 1848-1849-es események ma arra késztetnek, hogy a szabadság, az igazságosság és a béke egyetemes értékeire tekintsünk.

Kárpátalja magyarsága megyeszerte ünnepi rendezvényekkel és koszorúzással emlékezett meg az évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászon, a Petőfi-szobornál tartotta központi ünnepségét, amelyen Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hangsúlyozta: a kárpátaljai magyarok biztonsága Magyarország számára nemzetpolitikai prioritás, "a Kárpátalján kialakult helyzetet Magyarország nem nézheti és nem is nézi tétlenül. Azon dolgozunk, hogy a jelenlegi támogatások megtartása mellett továbbiakkal segíthessük az önök életét, hogy valamelyest enyhíthessünk az önökre háruló terheken."

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) külön rendezvényen zenei összeállítással és koszorúzással méltatta március 15-ét ugyancsak a beregszászi Petőfi-szobornál. Ünnepségekkel és koszorúzással emlékezett a nemzeti ünnepen Munkács, Nagyszőlős és Ungvár magyarsága is.

A Felvidéken a nemzeti ünnep alkalmából tartott megemlékezések sorozatát a pozsonyi Petőfi Sándor-szobornál tartott emlékünnepség zárta. Pánczél Károly, az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke hangsúlyozta: a magyarság soha sem más nemzetek ellen, hanem saját nemzetének felemelkedéséért, szabadságáért, az eszményeiért kiállva harcolt.

Szlovéniában a központi megemlékezést Lendván tartották, ahol megkoszorúzták Széchenyi- és Kossuth-emléktábláját, majd a város színház- és hangversenyteremben ünnepi köszöntőt mondott Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, Hoppál Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára és Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország szlovéniai nagykövete.

Hoppál Péter a legfontosabb magyar identitásképző ünnepnek nevezte 1848 márciusát és a magyar szabadságharcot. Az ünnep máig aktuális, ezért a magyar államnak, a mindenkori magyar kormánynak kötelessége gondot viselni azokról, akik a magyar nyelvet örökölték, azt ápolják, unokáikat magyar nyelven tanítják és így imádkoznak, akik magukban őrzik az ezeréves magyar kultúrát, hogy érezzék, az anyaország számít rájuk, és az anyaország gondoskodik róluk - mondta.