eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik

Több mint száz befogadóközpont működik már Finnországban

Több mint száz - átmeneti vagy állandó - létesítmény működik már Finnországban az országba érkezett menedékkérők fogadásának és elhelyezésének céljával. A menekülthullám kezdetekor az észak-európai országban alig több mint húsz ilyen hely volt - közölte Aino Likitalo, a finn migrációs szolgálat szóvivője kedden.

A szóvivő elmondta, hogy jelenleg 108 ilyen létesítmény működik az országban, egyelőre arról azonban nincsenek pontos elképzeléseik, hogy hány befogadóközpontot nyitnak még, ez az országba érkező menekültek számától függ.

Hozzátette, hogy az Ahvenanmaa (Aland)-szigetcsoporton nem tervezik központok nyitását, miután több finn politikus bírálattal illette az ottani svéd autonómiát amiatt, hogy állítólag nem kíván az érkezők befogadásának "terhében" osztozni. Hozzátette, hogy viszont önkéntesen ők is kivehetik a részüket a folyamatban a többi finnországi közösséghez hasonlóan.

Juha Sipilä finn miniszterelnök múlt héten közölte, hogy országa lassan eléri lehetőségeinek határát a menedékkérők befogadását illetően. Az észak-európai ország elvileg nem fogadhatna be 10 ezernél több menedékkérőt évente, ugyanakkor az idén érkezettek száma ezt már jócskán meghaladta - mondta. Megjegyezte, hogy a kormány nem szabott törvényes felső határt a befogadható menekültek számának, a folyamat a nemzetközi megállapodásokkal összhangban zajlik.

A belügyminisztérium számításai szerint az országba összesen 30-35 ezer ember érkezhet az év végéig. A múlt héten még napi több száz ember lépett be az országba, szeptember második felében pedig számuk akár a napi ötszázat is elérhette. Ez a szám azóta folyamatosan csökken, jelenleg naponta legfeljebb 200-an érkeznek.

Tavaly Finnország négyezer menekültet fogadott, az idei év kezdete óta eddig 23 ezret. A menekültek többsége Irakból érkezett.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×