Az elmúlt évben 12.655 új lakás épült, ami 39 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben, a kiadott lakásépítési engedélyek száma 12.488 volt, ami 28 százalékos visszaesését jelent az előző évi adatokhoz képest - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
1
A KSH szerint a lakásépítések ilyen alacsony számára még nem volt példa a két világháború közötti gazdasági válság éveiben, és a negyvenes-ötvenes évek nehéz gazdasági körülményei között sem.
A lakásépítések csökkenése 4 százalékponttal enyhébb, az új építési engedélyeké jelentősen - 11 százalékponttal - nagyobb mértékű volt mint 2010-ben volt 2009-hez viszonyítva.
A KSH szerint a következő évekre várható tendenciákat illetően fontos tény, hogy az elmúlt húsz évben csak 2009-ben és 2010-ben fordult elő, hogy a kiadott építési engedélyek száma 15 százalékkal kevesebb volt a használatba vett lakásokénál, a többi évben általában jelentősen meghaladta azt. Tavaly az építkezések és az engedélyek száma lényegében azonos volt, de a kiadott engedélyek szám olyan alacsony, hogy még messze nem jelez kedvező fordulatot a folyamatban - mutatott rá jelentésében a hivatal.
2011-ben a használatba vett lakások száma Budapesten és a megyei jogú városokban esett vissza a legnagyobb mértékben, 48,4 illetve 44,4 százalékkal. A többi városban 35,4 százalékos visszaesés következett be, míg a községekben kisebb arányban, 26,5 százalékkal mérséklődött a lakásépítés volumene.
Minden régióban és - Veszprém kivételével - minden megyében kevesebb lakást vettek használatba, mint az előző évben. A KSH adati szerint a csökkenés Dél-Dunántúlon és Nyugat-Dunántúlon volt a legerőteljesebb, 49,9, illetve 49,5 százalék, a megyék közül pedig Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén esetében 67,2, illetve 60,2 százalék. Egyedül Veszprém megyében mutat a lakásépítések száma 29,7 százalékos növekedést, ami a devecseri és kolontári újjáépítésekkel magyarázható.
Az új engedélyek száma 2011-ben már nem fogyott tovább a községekben, ahol csupán 1,1 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki, mint 2010-ben. A megyei jogú városokban és a többi városban is mérséklődött az építési kedv csökkenése, az idei évben 12,6 illetve 17,8 százalékkal kevesebb lakásépítést engedélyeztek, mint tavaly. Budapesten viszont tovább folytatódott az erős visszaesés, a lakásépítési engedélyek száma 55,6 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A KSH szerint ezzel magyarázható, hogy az építési engedélyek csökkenése Közép-Magyarországon volt a legerőteljesebb, 41,54 százalék. Néhány régióban viszont enyhe növekedés figyelhető meg: Észak-Magyarországon 2,7, Közép-Dunántúlon 6,5, Nyugat-Dunántúlon 19,2 százalékkal volt több volt az új lakásépítési engedélyek száma, mint 2010-ben.
A statisztikai adatok szerint az építtetői kör összetételét a vállalkozások szerepvállalásának további csökkenése jellemzi. Az új lakások 35 százalékát építették vállalkozások, míg egy évvel korábban még a felét. Ezzel egyidejűleg a természetes személyek részaránya nőtt, a lakások 63 százalékát a lakosság építtette az előző év 50 százalékával szemben. Az önkormányzatok építtetői szerepvállalása továbbra is jelentéktelen, 1 százalék.
Csökkent az értékesítésre épített lakások aránya, 51-ről 38 százalékra, a saját használatra épített lakásoké ebből adódóan nőtt, 47-ről 60 százalékra. Bérbeadásra a lakások 2 százaléka, egy évvel korábban 1 százaléka épült.
A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása kis mértékben megváltozott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 53 százalékát, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették, 2010-ben 57, illetve 27 százalék volt ez az arányok. Az új lakások 11 százaléka a 2010. évhez hasonlóan lakossági kivitelezésben készült el.
Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 46-ról 60 százalékra nőtt az új családi házak építése, visszaesett viszont a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 38-ról 34 százalékra, a lakóparki lakásoké 10-ről 3 százalékra - áll a közleményben.
Az építtetői kör és az építési forma változásaival összhangban az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 11 négyzetméterrel, 103 négyzetméterre nőtt az adatok szerint. A 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások aránya 33 százalékról 42 százalékra emelkedett.
Az elmúlt évben a KSH számításai alapján 2.752 lakás szűnt meg, 8 százalékkal több mint az előző évben. A megszűnés leggyakoribb oka a lakások több mint fele esetében az avulása volt.
A hivatal által vizsgált időszakban 583 üdülőegységet építettek, és 437 üdülőépületben 496 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett üdülőegységek száma 28 százalékkal, az engedélyezetteké 38 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest. Az új üdülők átlagos alapterülete 76 négyzetméter volt, a tavalyinál 1 négyzetméterrel kisebb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 6.930 lakóépület és 5.237 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 6 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 3 százalékos növekedést tapasztalt a KSH. A nem lakóépületek közül az ipari épületekre kiadott engedélyek száma 8 százalékkal nőtt, a mezőgazdasági és kereskedelmi épületekre kiadott engedélyeké viszont 7-7 százalékkal csökkent a KSH adatai szerint.
