eur:
389.5
usd:
361.74
bux:
68002.24
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

A spanyolországi kilakoltatások leállítását kéri az Amnesty International

Spanyolországban a kilakoltatások leállítását kéri az Amnesty International jogvédő szervezet. Keddi madridi sajtótájékoztatójukon közölt adataik szerint az elmúlt két évben mintegy 100 ezer család került utcára hiteltartozás miatt a dél-európai országban.

Esteban Beltrán, a nemzetközi szervezet spanyol irodájának igazgatója szerint nehéz találni még egy olyan területet Spanyolországban, ahol annyira kirívó az emberi jogok megsértése, mint a kilakoltatásoknál. A lakhatáshoz való jogot a spanyol alkotmány is rögzíti - mondta, hozzátéve, hogy szerintük a hatóságok nem tesznek meg mindent ennek a jognak a védelmében.

A jogvédők ezért javasolják a polgári perrendtartási törvény módosítását, hogy a bírák minden egyes kilakoltatást, esetről esetre megvizsgálhassanak, és legyen módjuk átnézni a bankok és az ügyfelek közötti megállapodásokat. A hatóságok követeljék meg, hogy csak a legutolsó lehetőség legyen a kilakoltatás - jelentette ki az igazgató.

Az Amnesty International a spanyol jegybank adatai alapján állítja: 2012 és 2014 között mintegy 100 ezer családot lakoltattak ki hiteltartozás miatt Spanyolországban. Eközben 3,4 millió üresen álló lakóingatlan van az országban, amelyeket fel lehetne használni a probléma megoldására, a lakhatás biztosítására - mondta Esteban Beltrán.

Beszélt arról, hogy a dél-európai országban összesen 250 ezer szociális bérlakás van, ez az ingatlanpiac 1,1 százalékát teszi ki, míg például Hollandiában 32 százalék, Ausztriában 23 százalék ez az arány.

A szervezet által elkészített jelentésből az is kiderül, hogy a legtöbb kilakoltatás Katalóniában történik: ott tavaly 15 ezren kerültek utcára. A valenciai régióban és Andalúziában 10 ezer, a madridi régióban csaknem 8 ezer adóst lakoltattak ki 2014-ben.

Barcelona és Madrid új, június 13-án beiktatott polgármestereinek egyik legfőbb célkitűzése épp a kilakoltatások leállítása. Mindketten baloldali tömörülések jelöltjeiként indultak és nyertek a május végi helyhatósági választásokon.

Ada Colau, aki korábban a kilakoltatások ellen küzdő aktivistaként vált ismerté, a Barcelona en común (Barcelona, közösen) nevű pártszövetséggel nyerte el a polgármesteri címet. Első munkanapján rögtön meg is akadályozott egy kilakoltatást a katalán főváros egyik legszegényebb negyedében. Személyesen hívta fel az érintett család bankját, és elérte, hogy ne kerüljenek utcára. Ezután bejelentette, hogy egyeztetésre hívja a bankvezetőket.

Madridban Manuela Carmena, aki az Ahora Madrid (Madrid Most) nevű pártszövetség és a szocialista párt támogatásával lett polgármester, szintén személyesen járt el egy egyedülálló asszony ügyében. Neki három hét haladékot sikerült elérnie. Õ is tárgyalást kezdeményezett a legnagyobb bankok vezetőivel.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×