Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentés szerint tavaly rekord számú üldözött kényszerült elhagyni a hazáját; több ember vált menekültté, mint 2000 óta bármikor. Ma van a Menekültek Világnapja. Ennek apropóján a menekültügyi szervezetek a menekültek élethelyzetének megismertetésére és a beilleszkedésük segítésére irányítja a figyelmet.
1
Az ENSZ közgyűlése 2000-ben határozott úgy, hogy június 20-át a Menekültek Világnapjává nyilvánítja. Napjainkban több mint negyven millió ember él a világon, akit elüldöztek a szülőföldjéről.
Egy nemzetközi jelentés tíz éves összehasonlítása számos aggasztó tényre mutat rá: folyamatosan nő a kényszervándorlás, és aki manapság menekültté válik, számíthat rá, hogy hosszú évekig az is marad, menekülttáborokban, vagy megfelelő ellátás nélkül, különféle városi szálláshelyeken élve.
A kibocsátó országok között Afganisztán áll az élen, majd Irak, Szomália, Szudán, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaság következik.
A világ menekültjeinek közel négyötöde a szomszédos országokba menekül.
Az európai országokhoz viszonyítva Magyarországon kevés menedékkérő és menekült él. Tavaly 1693 ember kért menedéket, és közülük 150-en részesültek a nemzetközi védelem valamely formájában. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint a menekültek egy része akadályokba ütközik a kérelem benyújtásakor, másokat pedig a beilleszkedés állít megoldhatatlannak tűnő feladatok elé. Már a legalapvetőbb dolgokat, mint a munkavállalás vagy lakáskeresés, is nehezíti a bizalmatlanságból fakadó diszkrimináció. A menekültügyi szervezetek ma kiemelt figyelmet fordítanak a menekültek élethelyzetének megismertetésére, és az irántuk érzett szolidaritás erősítésére.
Gál Ildikó
