eur:
385.28
usd:
355.09
bux:
67888.31
2024. május 21. kedd Konstantin
Áder János köztársasági elnök előadást tart a klímaváltozásról a révkomáromi Selye János Gimnázium diákjainak 2022. április 22-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Áder János: aki ezt megoldja, mindjárt két Nobel-díjat is kaphat

Áder János a klímaváltozásról, az unió szankciós politikájáról is beszélt abban a pénteken megjelent interjúban, amit a Vas Népének adott. A volt köztársasági elnök az általa alapított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány programsorozatának keretében a Kanizsai Dorottya Gimnáziumban tartott előadást Szombathelyen.

Előadása témájához kapcsolódva Áder János hangsúlyozta: a jövő mérnökeinek olyan kérdésekre kell megoldást találniuk, mint például az energiatárolás.

„Az egész világon keresik a megoldást arra, hogy a nap- és a szélerőművekben megtermelt áramot hogyan tudjuk hosszú távon, költséghatékony és környezetbarát módon elraktározni. Leegyszerűsítve: a nyáron keletkezett, de akkor fel nem használt napenergiát miként tudjuk használni télen. Ha ezt valaki megoldja, szerintem nem egy, hanem mindjárt két Nobel-díjat is kaphat” – jelentette ki.

Megjegyezte: ha agrármérnök lesz valaki, akkor azon dolgozhat, miként tud szárazságtűrő növényeket nemesíteni, hogy az aszály kevesebb kárt okozzon, ha pedig orvos szeretne lenni, új betegségek diagnosztizálását kell megtanulnia, vagy éppen olyanokat, amelyek már eltűntek, de visszatérnek. Ha pedig építőmérnök lesz, számára az a kérdés, hogyan tud olyan okos- vagy passzív házakat tervezni költségbarát módon, amiknek minél kisebb az energiafogyasztása, közlekedésnél pedig nagy kihívás a káros anyag kibocsátásának csökkentése úgy, hogy közben a komfortunk is megmaradjon - folytatta.

A volt államfő a vízgazdálkodással, vízvédelemmel kapcsolatos kérdésre válaszolva az interjúban úgy fogalmazott: Magyarország ugyan „látszólag vízben gazdag ország”, de sokan nem tudják, hogy a hazai vizek kilencven százaléka külföldről érkezik, vagyis „kiszolgáltatottak vagyunk”.

„Ma a világban a szemünk láttára bontakozik ki a sok víz, a kevés víz és a szennyezett víz drámája.

A szélsőségessé váló klíma miatt a Kárpát-medencében is egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás. Csökkenhet az éves csapadékmennyiség, az eloszlása is változik, az intenzitása pedig nő.”

Éppen ezért nagy szükség lesz vízügyi szakemberekre, akiknek Magyarországon egyszerre kell felkészülni a rekordárvizek és a rekordaszály elleni védekezésre – mondta.

„Évekkel ezelőtt elindítottunk egy ösztöndíjprogramot a budapesti műszaki egyetemmel karöltve. Ezt már kiterjesztettük a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál most már lassan a százat is eléri azoknak a fiataloknak a száma, akik pályázat útján ösztöndíjat kaptak. A Fontus elnevezésű vízügyi és környezetvédelmi hallgatói ösztöndíjat ezekben a napokban is hirdetjük, október 15-ig lehet rá pályázni” – hívta fel a figyelmet.

A mezőgazdaságról és az aszálykárokról a volt köztársasági elnök úgy fogalmazott: voltak aszályok az elmúlt száz évben is, de idén rekordmértékű a szárazság.

Hozzáfűzte: az Egyesült Államoktól Kínáig, Afrikától Európáig majdnem mindenki szenved az aszály következményeitől, a globális folyamatoknak az egész világra kiható hatásai vannak, a Föld minden pontján emelkednek az energia- és élelmiszerárak.

Az aszály miatt hiányzik az állatoknak szükséges takarmány-alapanyag is, így a tej és a hús ára is emelkedik majd. Ahol mindez társadalmi feszültséget jelenthet, az inkább Afrika; annak is az a része – Etiópia, Szomália és Kenya –, ahol évek óta tartó aszály van. Ha ott nem kapnak élelmiszersegélyt

rövid időn belül, több millió ember halhat éhen

– figyelmeztetett a volt államfő.

Áder János a Vas megyei napilapnak adott interjúban az orosz–ukrán háborúról szólva kijelentette: mindenki érdeke a mielőbbi békekötés.

„Ha felek legalább a fegyverszünetig eljutnának, majd leülnének a béketárgyaláshoz, az lehetőséget biztosítana arra, hogy az Európai Unió átgondolja a szankciós politikáját, és hogy az orosz gáz ismét a kellő mennyiségben érkezzen Európába, a gáz és az áram ára pedig csökkenni tudna” – vélekedett.

Arról, hogy az energiaválság okán a korábbinál több fát vágnak ki itthon, azt mondta: Magyarországon az erdőállomány 405 millió köbméter. Ennek az éves növekménye 13 millió köbméter, ebből minden évben 6 millió köbmétert használtunk fel, most pedig – ha szükség lesz rá – 7 millió köbmétert. Az „erdőtőkét” nem bántjuk, csak az éves kamatból az eddiginél valamivel többet használunk fel, a kivágások zömében az akácosokat érintik, az őstölgyesek, az ősfás és védett területek nincsenek veszélyben.

Árverés a Covid-árvákért

A feleségével a Covid-árvák érdekében létrehozott Regőczi Alapítványról szólva Áder János arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett gyerekek száma megháromszorozódott, ezért folyamatosan keresik az új szponzorokat.

Október 5-én lesz egy árverés a Nagyházi Galéria segítségével: több mint kétszáz olyan ajándéktárgyat „bocsátunk licitre, amiket államfőként kaptam, vagy feleségemmel közösen”. A tárgyakból pénteken (szeptember 23.) nyílik meg egy kiállítás Budapesten. „Reméljük, hogy a nagylelkű adakozók bőven a kikiáltási ár fölött vásárolják meg a tárgyakat, így az ebből befolyó pénzt is a gyerekek támogatására tudjuk fordítani.” Az ajándékok egyébként az interneten is megtekinthetők, és online is lehet majd licitálni.

Címlapról ajánljuk

A hajózási szakértő elmondta, miért nem érzékelhette a becsapódást a szállodahajó legénysége

A Magyar Hajózási Országos Szövetség szóvivője szerint a motorcsónak valószínűleg nagy sebességgel haladt, a szállodahajó legénysége pedig nem érzékelte az ütközést, amit alátámaszthat a két jármű tömege közötti különbség is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Alteo-vezér: hamarosan jöhet a méretugrás és a régiós terjeszkedés

Alteo-vezér: hamarosan jöhet a méretugrás és a régiós terjeszkedés

Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×