Az új évre való kitekintést az egyes törvények, módosítások és előírások szokásos idejű, január 1-jén életbe lépő változásai, valamint a korábban már bejelentett évközi változások mellett idén bizonytalansági tényezőt jelent a jogrendi veszélyhelyzet június 1-ig tartó meghosszabbítása. Ennek révén ugyanis az Országgyűlés - többséggel - bármikor könnyen változtathat akár jelentős szabályokon is a következő hónapokban.

A lakosságot érintő kedvező változások

Ezek közé tartozik a családi adóvisszatérítés, amellyel a gyermeket nevelő szülők, illetve azok akik családi kedvezményre jogosultak (így például a várandós kismamák vagy a rokkantsági járadékban részesülők) összesen több mint 600 milliárd forint befizetett adót kapnak vissza. Éves maximuma 809 ezer forint. A visszatérítés minden olyan gyermekes szülőnek jár, aki családi pótlékra jogosult (ha mindkét szülőnek van bejelentett munkahelye, akkor mindkettőnek).

Idén debütál a 25 év alatti fiatalok adómentessége, amely mintegy negyedmillió fiatalnál hagy összességében 140 milliárd forintot. Az érintettek 2022. január 1-től az átlagkereset mértékéig mentesülnek a 15 százalékos személyi jövedelemadó megfizetése alól (ez tavaly júliusban 433 700 forint volt). A kedvezményt automatikusan érvényesítik, és a fiatalok utoljára abban a hónapban vehetik igénybe, amikor betöltik a 25. életévüket.

A babakötvény után járó állami támogatás összege ezután a korábbi duplája: 6000 helyett 12 000 forint.

Béremelések: 2022 január elsejével a minimálbér 200 ezer forintra (nettó 133 ezer forint), a garantált bérminimum pedig 260 ezer forintra (nettó 172 ezer forint) emelkedett. Előbbivel együtt növekszik több családtámogatás összege is.

Emelkedik

• az alapellátásban dolgozó ápolók fizetése (21 százalék),
• a bölcsődei, a szociális és a kulturális szférában dolgozók bére (20 százalék)
• a pedagógusok bére (10 százalék).
• Az orvosok ügyeleti alapdíja (óránként bruttó 6000 forintra), és emellett az ügyeleti feladatok differenciáltságához igazodva 15, 30 vagy akár 45 százalékkal magasabb kiegészítő juttatás jár.
• A honvédelmi és rendvédelmi dolgozók bérének (10 százalék), továbbá „fegyverpénzének” összege (utóbbi jogcímen januárban egy összegben hathavi fizetésüket kapják meg, feltéve hogy beoltatták magukat).

Január 1-jétől lépett életbe a lakossági jelzáloghitelek kamatait fixáló előírás.

• a január 1-jét követően fordulónap esetén az érvényes referencia-kamatlábat úgy kell megállapítani, hogy a referencia-kamatláb mértéke a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb,
• a január 1-jét megelőző fordulónaptól érvényes referencia-kamatláb mértéke szintén a 2021. október 27. napján érvényes, szerződésben meghatározott referencia-kamatlábnál nem lehet magasabb.

A nyugdíjak 3 helyett 5 százalékkal emelkednek januártól. Fontos változás lehet később, hogy a tervek szerint februárban a teljes 13. havi nyugdíjat kifizetik a jogosultaknak. Ez a kettő mintegy 240 milliárd forintos pluszkiadás a költségvetésben - ha csak a magasabb nyugdíj valósul meg, az 80 milliárdba kerül.

Megemelkedett a nyugdíjkorhatár: az öregségi nyugdíj igénybe vételéhez szükséges életkor emelésének folyamata 2014-ben kezdődött, igénybe vételéhez meghatározott mennyiségű szolgálati időre (munkával töltött évre) is szükség van. A nyugdíjkorhatár 65 év, a nőknél annyi könnyebbség van, hogy 40 év szolgálati idő után is nyugdíjba lehet vonulni, életkortól függetlenül (ebbe maximum 8 év gyermeknevelés számítható bele).

Újdonság a cafetériában, hogy a cégek elektromos vagy hagyományos kerékpárt biztosíthatnak juttatásként dolgozóiknak.

A Széchenyi pihenő (SZÉP-) kártyával februártól lehet majd hideg élelmiszereket is vásárolni. A január 1-jén életbe lépett szabályozás szerint a vendéglátás alszámláról, de mivel még érvényes az egyes zsebek átjárhatóságára vonatkozó, a járvány miatt bevezetett szabályozás, ezért bármelyik alszámláról lehet majd közértben költeni hideg élelmiszerre (viszont alkoholra és dohányárura nem). Az éves rekreációs keret ismét egységesen 450 ezer forint.

Vállalkozók, vállalkozások

Az egyéni vállalkozók bevételi értékhatára ebben az évben az eddigi általános 15 millió forintról a mindenkori éves minimálbér tízszereséig (idén 20 millió forint) növekszik. (Az egyéni vállalkozók is jogosultak lehetnek a visszatérítésre a tavalyi évben befizetett szja-juk nyomán.)

Csökken a munka közterhe, négy százalékponttal. Ezzel kapcsolatban Izer Norbert megjegyezte: míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, addig 2022. január 1-től kevesebb, mint a fele: mindössze 13 százalék.

Megszűnik idén a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás, emellett pedig két és fél százalékponttal mérséklődik a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adó. A változtatás csaknem 600 milliárd forint körüli összeget hagy az érintetteknél, egyben jelentős adóegyszerűsítést is jelent, hiszen egy újabb önálló adófajta szűnik meg. A szakképzési hozzájárulás megszűnésével úgy szabadul meg egy bonyolult adminisztratív kötelezettségtől a magyar cégvilág, hogy a szakirányú oktatást, illetve duális képzést végző vállalkozások a szociális hozzájárulási adóból lényegében ugyanúgy érvényesíthetik a kedvezményt, mint eddig - hangsúlyozta az államtitkár.

Az kifizetőt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) mértéke 13 százalékra csökken.

A kisvállalati adó (kiva) kulcsa - további egy százalékponttal - 10 százalékra csökken. A már kivázó vállalkozásoknak 10 milliárd forintot jelent az adómérséklés, de már most látható, hogy ez az összeg magasabb lesz, hiszen a kedvező szabályok miatt december 31-ig már csaknem kilencezer újonnan jelentkező cég jelezte a kivára váltást.

Idén is érvényes a kis- és középvállalkozások kedvezménye a helyi iparűzési adóban, vagyis 2022-ben is automatikusan jár a legtöbb esetben az alacsonyabb, maximum egy százalékos adómérték az érintetteknek.

2022-ben is érvényes az "önkormányzati adókorlát": e szabály szerint nem alkalmazható az a helyi adórendelet vagy települési adórendelet, amely adómérték-emelést vagy adóelőny-szűkítést fogalmazna meg, és 2022-ben sem lesz lehetőségük a települési önkormányzatoknak új, eddig nem lévő helyi adó vagy települési adó bevezetésére.

Teljesen megújul ebben az évben az átalányadó, amelynek választását nemcsak a legkisebb vállalkozásoknak, hanem sok munkaviszony mellett egyéni vállalkozóként dolgozónak is érdemes megfontolni. Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme az éves minimálbér feléig adómentes, ami 40 százalékos költségátalánnyal számolva azt jelenti, hogy kétmillió forintos bevételig az átalányadózóknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A kockázati tőkealap-kezelőknek, a tőzsdének és az árutőzsdei szolgáltatóknak is könnyebbséget hoz 2022 az adózásban, hiszen esetükben megszűnik a pénzügyi szervezetek különadó-kötelezettsége.

Nem pénzügyi jellegű változások

Január 1-jétől 4,9 százalékkal emelkedtek az autópálya-matricák díjai.

Újabb M-jelű útszakaszok váltak fizetőssé, ezekről itt írtunk.

A gyógyszerek házhoz szállítását már csak patikai dolgozók végezheti, függetlenül attól, hogy vényköteles-e a gyógyszer, vagy sem. A korábbi szabályozás szerint az megrendelt gyógyszereket csomagküldők segítségével szállították ki a patikák, ez utóbbit tiltotta meg a jogalkotó.

Ettől a naptól érvényes két, a járvánnyal kapcsolatos szabály:

• 2022 januárjában minden háziorvosnak kötelező legalább egy, oltóhétvégét vállalnia (pénteken 14–18 óra, szombaton 10–18 óra közötti időszakban). Aki ezt elmulasztja 30 ezertől 5 millió forintig terjedő egészségügyi bírságot kaphat.
• a háziorvosoknak január 1-től online vagy telefonos elérhetőséget kell biztosítaniuk a pácienseik számára, és a beérkező, ám nem fogadott hívásokra mielőbb reagálniuk kell visszahívással vagy valamilyen érdemi visszajelzéssel. Ezzel a járvány idején kialakult "folyton foglalt vonalak" problémáját próbálják megoldani és az orvosok elérhetőségét javítani.

Élesedett az Üvegkapu névvel illetett adatszolgáltatási kötelezettség az építőiparban, az online kasszákhoz hasonlóan az építőiparban is új megoldás bevezetésével lép fel a kormány az illegális foglalkoztatás és az adóelkerülés ellen. Az ezután induló építkezéseken egy központi rendszer révén nyomon lehet majd követni, hogy ki és mikor lép be egy munkaterületre, ahogyan azt is, hogy ki távozik onnan.

A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe valamennyi foglalkoztató köteles regisztrálni, benne az adatait szükség szerint frissíteni. Így a remények szerint valós idejű információkat kapnak a hatóságok arról, hogy egy adott építési területen éppen kik és mennyien dolgoznak, esetükben milyen adó- és járulékfizetés érvényes.

Mostantól a közétkeztetésben felhasznált élelmiszerek legalább 60 százalékának hazai forrásból kell származnia (úgynevezett rövid ellátási láncon keresztül, amikor az élelmiszer és a konyha között csak egy szereplő van), majd ezt 2023. január elsejétől már 80 százalékra emelik – írta a Telex. Ennek hatására szakmai szervezetek szerint akár 30-40 százalékkal is emelkedhetnek majd az ebédárak, amit a szülőknek kell kifizetniük, ha az önkormányzat a teljes áremelkedés költségét átterheli rájuk. Az áremelkedés az alapanyag- és egyéb költségárak növekedése miatt is esélyes, erről az Infostart is beszámolt.

Változott Budapesten a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó egyik előírás: január 1-jétől a az italos kartondobozokat (például a tetrapak csomagolásokat) már a sárga fedelű kukákba kell dobni a kevert csomagolási hulladékok közé (mert ezek többféle anyagból, a papír mellett fémből és műanyagból is állnak). A kék fedelű tartályokba ezentúl csak tiszta papírhulladékot lehet bedobni. Az FKF által tisztázott szabályokról itt írtunk.