A december 20-i választásokat követően az első egyeztetés még a karácsonyi ünnepek előtt zajlott le Pedro Sánchez, a szocialista párt (PSOE) főtitkára és Mariano Rajoy között, amelyen a baloldali politikus közölte: nemmel fognak szavazni a PP miniszterelnök-jelöltjére a parlamentben.

Korábbi nyilatkozatainak megfelelően foglalt állást a hétfői találkozón Pablo Iglesias is, a Podemos főtitkára, hangsúlyozva, hogy "sem aktívan, sem passzívan" nem járulnak hozzá egy néppárti kormány megalakulásához.

A megbeszélést követő sajtótájékoztatóján a politikus elmondta: szerinte most még nincs itt az idő, hogy a "székekről beszéljenek", mert prioritást élvez, hogy a választott parlament működjön és adjon választ az aktuális "társadalmi vészhelyzetre".

Bejelentette: az új parlament megalakulását követően azonnal benyújtják 25-ös törvény névre keresztelt javaslatukat, amely egyebek mellett tartalmazza a kilakoltatások megakadályozását, a villany és fűtés kikapcsolásának tilalmát a rászorulóknál. (A tervezet elnevezése utalás az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 25. cikkelyére, amely szerint minden személynek joga van a saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz).

Megismételte, hogy a Podemos a sokszínű és soknemzetiségű Spanyolországban hisz, ugyanakkor lényeges számára, hogy az ország új kormánya támogassa Katalóniában a függetlenségről szóló népszavazás megtartását.

Albert Rivera, a Ciudadanos elnöke is korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját ismételte meg, miszerint nem támogatják Mariano Rajoy újraválasztását, de nem akadályozzák meg azt sem, hogy kisebbségi kormány jöjjön létre, ezért tartózkodni fognak a voksoláskor.

Mint mondta, azért könnyítik meg a PP dolgát, mert ahhoz, hogy az ország számára szükséges reformokat el lehessen kezdeni, működő parlament és kormány kell. Spanyolországban társadalmi és intézményi reformok egész sorát kell végrehajtani, hogy egy új korszak vehesse kezdetét - jegyezte meg.

A politikus hangsúlyozta: mivel nem nyertek a választásokon, nem akarnak kormányra kerülni, így nem kívánnak koalícióra lépni senkivel sem. Ugyanakkor kívülről sem fognak támogatni egy olyan esetleges koalíciót, amely megsértené az alkotmányos rendet és Spanyolország egységét. (Ezzel a Podemos katalán népszavazási kezdeményezésére utalt.)

A párt támogatja a szocialisták felvetését, hogy az új parlament elnökét ne ugyanaz a párt adja, amelyik a miniszterelnököt. (Erre még nem volt példa Spanyolországban).

A PP a kedvezőtlen válaszok ellenére tovább folytatja a tárgyalásokat, meggyőződésük, hogy a választásokon nyertes pártnak kell kormányt alakítania, ahogy ez eddig mindig is történt Spanyolországban.

A parlamenti választásokon a PP 123, a PSOE 90, a baloldali Podemos 69, a Ciudadanos 40 képviselői helyet szerzett, a többi 28 mandátum hat kisebb, főként nacionalista párt között oszlik meg. A győztes pártnak nincs elég mandátuma ahhoz, hogy önállóan stabil kormányt tudjon alakítani.

Sajtóhírek szerint a szocialista párt területi elnökei vasárnap megállapodtak abban, hogy ha a PP-nek végül nem tud kormányt alakítani, akkor megpróbálnak egy koalíciót létrehozva hatalomra kerülni, de nem kötnek mindenáron paktumot, és fő feltételként jelölték meg az ország területi integritásának megtartását. ( Ez jelenleg kizárja a megállapodást a Podemosszal, amely ragaszkodik a katalán népszavazás megtartásához.)

A spanyol parlament január 13-án tartja meg alakuló ülését, ezt követően az uralkodó találkozik a parlamenti pártok vezetőivel, majd javaslatot tesz a miniszterelnök személyére. Az első szavazáson az abszolút többség, 176 képviselő támogatására van szükség a megválasztásához, ha ez nem sikerül, a két nap múlva megismételt voksoláson már elegendő az egyszerű többség igen szavazata is.

Amennyiben két hónap alatt nem sikerül megválasztani az új miniszterelnököt, meg kell ismételni a választásokat.