A telekcsere miatt 2013 elején indult büntetőper Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. vezérigazgatója és társai ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt.

A tanúvallomásokból a többi között kiderült: a telekcseréről döntő bizottsági tagok - magántulajdonban lévő földekért adtak volna állami kézben lévőt - akkor nem tudtak a szerződés hátterében álló King's City néven tervezett kaszinóberuházásról, ismereteik arról szóltak, hogy az albertirsai földterület azért kell az államnak, mert azon keresztül fut majd a később megépítendő M4-es autópálya.

Az egyik tanú - aki a tanács mellett működő titkárságot vezette - azt mondta: a tanács tagjai egy-egy témában kérhettek maguknak szakértőket, ebben az esetben a négy szavazó tag közül egy kért segítséget, majd észrevételére azt a választ kapta, hogy a földek cseréjével kapcsolatos értékbecslések megalapozottak. A tanács üléséről kiadott sajtóközleményben a telekcserét üzleti okokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra.

Egy másik tanú - aki akkor az egyik bank vezetőjeként dolgozott - is azt erősítette meg, hogy az autópálya-építés ténye megnyugtatta, és egy közbeszerzésben kiválasztott hivatásos értékbecslő véleményében nem volt oka kételkedni. Egy másik tanú a telekcsere-szerződést úgy minősítette, hogy az "nem lógott ki a többi közül".

Benedek Fülöp - aki a MNV Zrt. vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be - tanúvallomását azzal kezdte, hogy az ügylet először ingatlancserének indult, majd kiderült, hogy termőföldek cseréjéről van szó. Közlése szerint az előterjesztés az átlagosnál gyorsabban készült el, amit a közelgő nyári szünettel indokolt.

Azt mondta, neki több kifogása volt az albertirsai földekkel, mert például azok tulajdonosa, Joav Blum izraeli állampolgár nem lakott Magyarországon, és a telek jelzáloggal terhelt volt. Ezeket a kifogásokat az előterjesztés tartalmazta, és a szerződés előfeltételeként a felvetett problémákat meg kellett volna oldani. Benedek Fülöp kitért arra is, hogy az egyhangú testületi döntést elfogadta. Az ügyletet nagy jelentőségűnek tartotta, mondván, ilyen nagy területek ritkán cserélnek gazdát, és ezt a kecskeméti Mercedes- vagy a dunaújvárosi Hankook-beruházást megalapozó terület-előkészítéshez hasonlította.

A sukorói telekcsere ügyében indított büntetőper 2013. január 7-én kezdődött a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására.

A Szolnoki Törvényszék azonban - figyelemmel az Alkotmánybíróság nem sokkal korábban megszületett határozatára - tavaly december 18-án az illetékességének hiányát állapította meg, és áttette az ügyet a Fővárosi Törvényszékre. Utóbbi az idén januárban szintén az illetékességének hiányát állapította meg, és az iratokat felterjesztette a Kúriához illetékes bíróság kijelölésére.

Fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla azt mondta ki, hogy az iratokat a Szolnoki Törvényszéknek kellett volna közvetlenül a Kúriához felterjesztenie. Az ítélőtábla állásfoglalása szerint a Fővárosi Törvényszék az OBH elnökének jogerős határozata folytán az ügy intézéséből eleve kizárt bíróságnak tekintendő, ahová emiatt az ügy áttétele nem lehetséges.

A Kúria végzése végül arról szólt, hogy mégis a Szolnoki Törvényszéknek kell tárgyalnia a büntetőpert.

A Központi Nyomozó Főügyészség 2012 nyarán emelt vádat Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója, Császy Zsolt, az MNV volt értékesítési igazgatója, Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkára, F. Zsolt értékbecslő és V. Bálint ügyvéd ellen.

Tátrai Miklóst, Császy Zsoltot, Markó Andreát és F. Zsoltot egy külföldi befektetői csoportnak a Velencei-tó partjára tervezett kaszinóberuházásával kapcsolatban különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolják. Ezt a Központi Nyomozó Főügyészség szerint Tátrai Miklós és Markó Andrea tettesként, Császy Zsolt és F. Zsolt bűnsegédként követte el. V. Bálintot kétrendbeli közokirat-hamisítás bűntettével vádolják.

A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek nyilvánította a szerződést, kimondva, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vád szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.