eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Horvátország első női elnöke

Kolinda Grabar Kitarovic jobbközép ellenzéki politikus nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját vasárnap - ő lesz az ország első női elnöke.

A horvát választási bizottság által 99,42 százalékos feldolgozottság alapján közzétett adatok szerint Grabar Kitarovic, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje a szavazatok 50,42 százalékát, míg Ivo Josipovic hivatalban lévő államfő a voksok 49,58 szerezte meg.

A központi választási bizottsághoz még nem futottak be a külföldön leadott szavazatok, de ezek a voksok érdemben már nem befolyásolhatják az eredményt, ezért biztosra vehető Grabar Kitarovic győzelme.

Ivo Josipovic a választási eredmény kihirdetése után elismerte vereségét, és gratulált ellenfelének.

"Fárasztó kampányon, televíziós vitákon és szembesítéseken vagyunk túl, de a demokrácia győzött" - mondta Josipovic hívei előtt. Hozzátette, hogy nagyon kicsi volt a különbség, de a demokrácia lényege, hogy az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja.

Kolinda Grabar Kitarovicot örömujjongással és tapsviharral fogadták szavazói. A megválasztott államfő, aki január 19-én lép hivatalba, a választási eredményt értékelve elmondta: "Horvátország lesz az egyik legfejlettebb ország az Európai Unióban és a világon, és mi leszünk azok, akik kiemeljük a válságból". Kiemelte: harcolni fognak a nemzeti érdekekért. Grabar Kitarovic nemzeti összefogásra hívta fel a választókat, és megismételte, hogy mindenki elnöke kíván lenni. Többször hangsúlyozta, hogy az országnak hinnie kell magában, mert - mint fogalmazott - "Horvátország többet tud, és többet akar". Beszédét több alkalommal hazafias dalok szakították félbe.

Ez volt Horvátország történetének legbizonytalanabb kimenetelű elnökválasztása. Akárcsak az első fordulóban, a vasárnap tartott a másodikban is az utolsó pillanatig nem lehetett tudni biztosan, hogy ki győzött, hol az egyik, hol a másik jelölt vezetett hajszálnyi különbséggel. A szoros küzdelemben az ellenzéki politikusnak végül mintegy 23 ezer szavazatkülönbséggel sikerült megelőznie a hivatalban lévő elnököt. Megígérte, hogy azonnal megkezdi a munkát és erős külpolitikát fog megfogalmazni. Nulla toleranciát hirdetett a korrupcióval szemben.

A választási bizottság adatai szerint a második fordulóban a szavazásra jogosultak 58,91 százaléka, mintegy 2 millió 203 ezer ember járult az urnák elé, félmillióval több, mint az első fordulóban.

Kolinda Grabar Kitarovic 46 éves politikus és diplomata. 1968-ban született Fiumében (Rijekában). Gyerekkorát az Egyesült Államokban töltötte, ott érettségizett 1986-ban. 1993-ban angol és spanyol szakon diplomázott a zágrábi egyetem bölcsészkarán, majd Bécsben diplomáciát tanult, ösztöndíjas volt az Egyesült Államokban. Grabar Kitarovic 2000-ben tudományos fokozatot szerzett politikatudományokból (értekezésének témája az amerikai-orosz kapcsolatok voltak Reagan elnöksége alatt, valamint a hidegháború vége).

A megválasztott horvát államfő 2005-2008 között a horvát kormány európai integrációs és külügyminisztere, 2008-tól 2011-ig Horvátország washingtoni nagykövete volt. 2011 júliusától a NATO-főtitkár tanácsadója, ekkor családjával Brüsszelbe költözött. Diplomataként és politikusként tevékenyen szerepet vállalt az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás előkészületeiben. Grabar Kitarovic 1993-tól a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) tagja. Angolul, spanyolul és portugálul beszél. Házas, két gyermek édesanyja.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×