Falus András immunológus szerint kiegészítésként a genetikai vizsgálat is bekerülhet az orvosok diagnosztikai eszközei közé. A Semmelweis Egyetem professzora az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: az örökölt géneket nem egy esetben a környezeti hatások is "életre kelthetik". A szakértő megjegyezte: egyelőre döntetlenre áll a tumor és az immunrendszer harca.
1
Ha a tumorok már láthatóak, tapinthatóak, valamilyen klinikai tünetet okoznak, már becsapták az immunrendszert - mondta Falus András, a Semmelweis Egyetem professzora az InfoRádió Aréna című műsorában.
Hihetetlen harc folyik az immunrendszer és a daganatok között, két nagyon agresszív funkció áll egymással szemben, a küzdelem pedig döntetlenre áll: ha a törzsfejlődés során az utóbbi győzött volna, már nem lenne élővilág - magyarázta az immunológus, genetikus.
A tumorsejtek különböző trükkökkel próbálják védeni magukat az immunsejtek ellen. Az egyik módszerük, hogy ledobálják magukról a felszínükön található "céltáblákat", antigéneket, amelyek ellen a normálisan működő immunrendszer fel tudja venni a harcot
Az antigének odaúsznak az immunsejtekhez és leblokkolják azokat a felismerő fehérjéket, amelyek a tumorsejtet támadták volna. Az evolúció során ugyanakkor az immunrendszerben is kialakult egy olyan mechanizmus, amely pont az ilyen "meztelen" tumorsejteket veszi célba - magyarázta a szakértő.
A tumorsejtek emellett képesek olyan anyagot termelni, amely a terhesség idején védi a magzatot az anya sejtjeitől. Így elérik, hogy a vegyület ez alkalommal őket óvja meg az immunrendszer támadásától - fűzte hozzá Falus András.
A tumorok azzal is bénítani tudják az immunrendszert, hogy hatalmas tömegben jelennek meg: nem csak ott vannak, ahol keletkeznek: a vér- vagy a nyirokpályán keresztül gyorsan eljutnak a szervezet olyan részeire is - mondta a Semmelweis Egyetem professzora.
Együtt kell értelmezniMás-más kezelésre van szüksége annak a gyereknek és annak a felnőttnek, akinél hasonló módon csökkent légzőszervi működést állapít meg az orvos - mondta a szakértő.
Az immunológus, genetikus hozzátette: például az asztma kialakulásánál nem szabad különválasztani a genetikai és a környezeti elemek hatását. Az örökölt gének nagyon nagy része soha nem szólal meg, rejtve van bennünk, és csak egy-egy kívülről érkező hatás eredményeként kel életre - jegyezte meg.
Az orvostudomány célja az asztmás mechanizmus mély megismerése, így újabb támadáspontok feltárása a gyógyszerfejlesztők számára - magyarázta a szakértő. Azt asztma lényege, hogy bizonyos fehérvérsejtek nagyon nagy számban jutnak be a tüdőbe, és ott lokális gyulladást okoznak. Fontos kérdés a folyamat megfejtésében, hogy mi "hívja be" a tüdőbe e sejteket.
Hanganyag: Torda Júlia
