Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Libanonban megkezdődött a helyreállítás

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Miközben a libanoni kormányhadsereg megkezdte a Litáni-folyótól délre eső területre való bevonulást, a segélyszervezetek is megindultak Dél-Libanonba, hogy ellássák a térségbe visszatérő emberek tízezreit. Franciaország közben jelezte, hogy elvállalná a régióba vezénylendő békefenntartók vezetését, annak ellenére, hogy a közvélemény egyelőre óvatosan tekint az ötletre.

Özönlenek a segélyszervezetek Dél-Libanonba. A hétfőn életbe lépett tűzszünet és a libanoni hadsereg telepítése nyomán a nemzetközi szervezetek is sürgős lépéseket tesznek a hazatérő menekültek megsegítésére.

A Nemzetközi Vöröskereszt mérnököket küldött a megrongálódott vízvezetékek kijavítására, és hat élelmiszert és üzemanyagos szállító konvojt indított útnak Dél-Libanon felé. A Világélelmezési program hozzájuk hasonlóan élelmiszert, vizet és sátrakat küldött a térségbe.

A segélymunkások emellett részt vesznek a romok eltakarításában is. Ennek során újabb holttesteket találtak.

Közben folytatódik a libanoni hadsereg bevonulása a területre, ami a tűzszünet egyik előfeltétele volt. A másik feltétel az volt, hogy a kormány hatalmának kiterjesztésével Dél-Libanonra, lefegyverzik a Hezbollah harcosait.

A BBC helyszínen tartózkodó tudósítója ugyanakkor közölte: hallgatólagos megállapodás van arról, hogy a Hezbollah-katonák fegyvereiket elrejtve visszatérnek a civil életbe. Mindez annak ellenére történik, hogy Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnök közölte: ezentúl csak az állami testületek tagjainál lehet fegyver.

Hezbollah-vezetők pedig nyíltan ki is mondták, hogy nem lesznek hajlandók leadni fegyvereiket.

Az izraeli légierő röplapokat dob le, és felszólítja a menekülteket, hogy még ne térjenek vissza Dél-Libanonba. Ennek ellenére sokan nem tesznek eleget a figyelmeztetésnek és hazaindultak.

Ez azonban veszélyes lehet, mert az ENSZ és a Human Rights Watch emberi jogi szervezet figyelmeztetett, hogy sok fel nem robbant, úgynevezett kazettás bomba van a területen.

Franciaország mindenközben jelezte, hajlandó vezetni a kibővítendő ENSZ-békeerőt. Egyes jelentések szerint azonban Párizs csak kis létszámú csapattestet küldene. ENSZ-illetékesek most arra próbálják rábírni Franciaországot, hogy jóval nagyobb kontingens vezénylésébe egyezzen bele.

Egy felmérés szerint azonban a francia közvéleménynek alig több mint a fele támogatja ezt, mivel nem tudja, hogy milyen jogokkal rendelkeznének a katonák. Emellett sokan emlékeznek még 1983-ra, amikor Bejrútban 58 francia deszantos halt meg egy robbantásos merényletben.