Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szlovákia és Görögország nincs oda Koszovó függetlenségéért

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A NATO a függetlenség egyoldalú kikiáltása után is a jelenlegi szinten tartja majd Koszovóba vezényelt erőit - erről állapodtak meg a szövetség Brüsszelben tanácskozó külügyminiszterei. A tagállamoknak ugyanakkor eltér a véleményük arról, hogyan is reagáljanak majd, amikor az albán többség kinyilvánítja a tartomány Szerbiától való függetlenségét.

Hét NATO-tagállam különösen aggódik amiatt, hogy a koszovói albán vezetés jelezte: egyoldalúan kikiáltja a papíron még Szerbiához tartozó, de 1999 óta az ENSZ által igazgatott tartomány függetlenségét. Ezek közé tartozik Szlovákia, Görögország és Spanyolország is - és magatartásukat az motiválja, hogy szerintük a lépés bátorítaná a szeparatizmust Európa más térségeiben is.

Mások elfogadják, hogy a koszovói függetlenség gyakorlatilag már kész tény, miután zsákutcába jutottak a Belgrád és Pristina közötti tárgyalások. Egy korábbi feltételezés szerint Magyarország sem emel kifogást a függetlenségi deklaráció előtt, de - a vajdasági magyar kisebbség helyzete miatt - nem az elsők között fogja elismerni az új államot.

Megosztott NATO

Karel De Gucht belga külügyminiszter elismerte, hogy vita van a szövetségen belül és, hogy a NATO államok csak abban értenek egyet, hogy nem csökkentik a Koszovóban állomásozó szövetséges csapatok létszámát.

"Mindenki konszenzusról beszél, de a nagy kérdés az, hogyan jön létre a konszenzus és miről szól majd?" - tette fel a költői kérdést a diplomata.

Az EU csak néhány hónap múlva akar független Koszovót

Közben az Európai Unió azt szeretné, ha Koszovó vele egyetértésben, egy kialkudott menetrendnek megfelelően kiáltaná ki a függetlenséget. A dátum február vége lenne - azért is, hogy a koszovóiak ne befolyásolják a szerb elnökválasztást és ne segítsék elő egy nacionalista jelölt győzelmét.

Azt is szeretnék, hogy Pristina fogadja el az úgynevezett Ahttisaari-terv gondolatait és erősítse meg alkotmányában a szerb kisebbségnek és a koszovói, szerb műemlékeknek, templomoknak és kolostoroknak garantált védelmet.

A NATO külügyminiszerek pénteki programjában szerepelt egy találkozó Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel is, aki a Nyugatot vádolta azzal, hogy nem sikerült tárgyalásos megoldást találni Koszovó státuszára. A megbeszélések azonban négy hónapja nem mozdultak el a holtpontról, és miközben az albánok mindenképpen függetlenséget akarnak, Moszkva a Koszovóhoz ragaszkodó Szerbiát támogatta. A tartomány jövőjéről folyó tárgyalásokra adott ENSZ-határidő hétfőn jár le.