Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

\"Kitéptük a szívét, elosztottuk és megettük\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Húszezer ember haláláért vállalta a felelősséget az egyik leghírhedtebb libériai lázadóvezér, akinek a meghallgatása a múlt héten kezdődött meg Monroviában. \"Pucér fenék tábornok\" ghánai száműzetését önként feladva jelent meg az igazsági és megbékélési tanács előtt.

Joshua Milton Blahyit azért nevezték "Pucér fenék tábornoknak", mert meztelen harcosai élén maga is pucéran indult a csatákba, hogy megfélemlítse az ellenfeleit. A harc kezdete előtt mindig áldozatot mutatott be az ördögnek.

"Az áldozat általában egy ártatlan gyermek volt, akinek kitéptük a szívét, majd elosztottuk és megettük" - ismerte el az AP-nek adott interjúban.

"Villamosszékbe ültethetnek, felakaszthatnak, bármilyen büntetést kiszabhatnak rám, de szerintem a felejtés és a megbocsátás az egyetlen módja, hogy lezárjuk a múltat" - jelentette ki a 37 éves lázadóvezér, aki a bíróság előtt kivételesen nem harci "öltözetében", hanem öltönyben-nyakkendőben jelent meg.

Blahyi sürgette a többi lázadó vezért is, hogy vállalják a felelősséget mindazért, amit a polgárháború idején elkövettek. Az ellenségeskedés legalább 250 ezer ember halálát követelte a hárommilliós országban, és különösen brutális volt: mindennapos volt a kannibalizmus - általában emberi szívet ettek, akárcsak Blahyi és a harcosai - és beszámolók szerint emberi koponyákkal fociztak.

Paktumot kötött az ördöggel


Blahyi saját bevallása szerint 1980 körül kötött paktumot az ördöggel, és 1996-ban tette le a fegyvert. A közbeeső 16 év alatt saját bevallása szerint legalább húszezer embert gyilkolt meg a harcosaival együtt.

Vallomása azokat erősíti, aki úgy vélik, hogy nem megbékélési tanácsra, hanem háborús bűnöket kivizsgáló bíróságra lenne szükség Libériában. A dél-afrikai mintára létrehozott bizottság előtt az elmúlt két évben áldozatok és egykori lázadók tettek vallomást. A testület nem ítélhet el senkit, de vádemelési javaslatot tehet a bíróságnak.

Mások viszont dicsérik Blahyit az őszinteségéért. "Valódi megbékélés elképzelhetetlen anélkül, hogy ismernénk az igazságot. Blahyi története rettenetes, de tudnunk kell, ki mit tette a háború idején" - vélekedett Johnny Lamine monroviai lakos.

Megint mások szerint egyáltalán nem kellene bolygatni a múltat, az erőszak ugyanis olyan általános volt a polgárháború idején, hogy aligha találni olyan libériai családot, amelyben nincsenek gyilkosok és áldozatok is; együtt élnek lányok, akiket megerőszakoltak és a fivéreik, akik fegyvert fogtak, és más családok lányait erőszakolták meg - figyelmeztetnek.

"Nem vagyok büszke arra, amit tettem"


"Vannak, akik gratulálnak, amikor meglátnak. Mások szerint nem kellene büszkén mászkálnom az utcán. Én csak annyit mondhatok mindenkinek: nem vagyok büszke arra, amit tettem, hanem szégyellem magam" - mondta az interjúban Blahyi.

A lázadóvezér beszámolt arról is, miért hagyta abba a harcot. Állítólag 1996-ban, mikor éppen csatába indult, megjelent előtte Isten, és azt mondta neki, hogy nem hős, aminek tartja magát, hanem a Sátán szolgája. Blahyi azóta mélyen hívő keresztény, aki a saját prédikációit tartalmazó kazettákat árulja Monroviában.

Az erőszak 1979-ben kezdődött Libériában, amikor a rendőrök a tüntetők közé lőttek, és megöltek több tucatnyi embert. A következő évben Samuel K. Doe, egy írástudatlan alhadnagy puccsal eltávolította a hatalomból William Tolbert elnököt; a kormány tagjait egy strandon cölöpökhöz kötözték és kivégezték.

Az egykori lázadó Charles Taylor vezette lázadók 1989-ben újabb polgárháborúba sodorták az országot. Taylort 1997-ben elnökké választották, majd 2003-ban elűzték az országból. Pere a hágai törvényszék előtt zajlik, de ott a Sierra Leone-i háborús bűnökért kell felelősséget vállalnia.