Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Betiltanák az \"emberi állatkertet\"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A sáros csapás végén, mélyen a thaiföldi dzsungelben egy csoport asszony ücsörög az árnyékban. Meg-megtapogatják a bronzkarikákat, amelyek szorosan övezik természetellenesen hosszú nyakukat. A burmai kajanok vásári látványosságnak minősülnek - az ENSZ szerint azonban véget kell vetni a megaláztatásaiknak.

"Hát ez hihetetlen" - kanadai turista kattintgatja a fényképezőgépét a kajak asszonyok körül, akik igyekeznek eladni a turistáknak néhány szuvenírt. A burmai-thai határ közelében fekvő három kajan falu évek óta vonzza az egzotikumra vágyó nyugati turistákat.

A zsiráfnyakú asszonyokat úgy bámulják, mint a majmokat az állatkertben -ám a szuvenírek árusítása az egyetlen lehetőségük a burmai menekülteknek arra, hogy eltartsák a családjukat.

Az ENSZ azonban véget akar vetni a kajanok megaláztatásának, és bojkottra szólította fel a turistákat. A világszervezet menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint a thai hatóságok a turisták csalogatása miatt tiltották meg kéttucatnyi kajannak, hogy elhagyják az országot, holott Finnországban és Új-Zélandon új életet kezdhettek volna.

A thai hatóságok másképpen bánnak a kajanokkal, mint a többi burmai menekülttel - utóbbiak közül gond nélkül engedtek húszezer embert letelepedni harmadik országban. A kajanokat azonban "állatkertben tartják. Az egyetlen esély a megmentésükre az lenne, ha a turisták bojkottálnák ezt a brutális látványosságot" - hangsúlyozta Kitty McKinsey, az UNHCR regionális szóvivője.

A thai hatóságok és az ENSZ közötti éles vita középpontjában egy elszánt 23 éves kajan asszony, Zember áll, aki büszkén viselte a törzsi hovatartozást szimbolizáló bronzkarikákat ötéves kora óta.

A kajanokat azonnal elkülönítették

Zember a családjával 18 éve menekült át Burmából Thaiföldre. Tízezrek érkeztek a szomszédos országból a thai dzsungelbe, a helyi hatóságok azonban a kajanokat azonnal elkülönítették a többiektől - megérezték bennük az anyagi lehetőséget.

A kajan közösség azóta 500 fősre duzzadt, a falvaikba csak 8 dolláros belépődíj megváltása után léphetnek be a turisták. Az idősebbek szerint, ha már nincs esély arra, hogy valaha is hazatérhessenek, legalább keresnek egy kis pénzt.

2005-ig nem is volt semmi esélyük arra, hogy a sorsuk jobbra fordul, akkor azonban az ENSZ egy új programot kezdett, amelynek a keretében harmadik országban telepítették le a burmai menekülteket.

Ám a kajanok hiába mentek volna, a thai hatóságok két éve nem állítják ki a papírokat, hogy elhagyhassák az országot. A menekülttábor vezetője szerint egyszerűen arról van szó, hogy a bürokrácia lassú az országban, ráadásul a kajanok nem politikai, hanem gazdasági menekültek, amiatt nem felelnek meg az ENSZ-program kritériumainak.

A thai hatóságok diszkriminációja elleni tiltakozásként Zember úgy döntött: leveszi a karikákat. "Először nagyon kényelmetlenül éreztem magam" - vallotta be a fiatalasszony.

A karikák miatt a nők válla és bordái lesüllyednek, ettől tűnik hosszúnak a nyakuk. "A karikák miatt rengeteget szenvedtem, de hordtam őket, hogy hű maradjak a hagyományokhoz... Most azonban rabnak érzem magam" - jelentette ki Zember.