Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Bilincsben a Halál Kufára

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Letartóztatták a \"Halál kufárát\", a leggátlástalanabb fegyverkereskedők között számon tartott Viktor Butot - jelentették be csütörtökön Bangkokban. Az orosz üzletembernek szerződése volt az egyik nagy, nemzetközi futárszolgálattal, és korábban az amerikai hadseregnek, meg a Halliburtonnek is dolgozott.

A nemzetközi fegyvercsempész-hálózat működtetésével gyanúsított, nemzetközi elfogatóparancs alatt álló Viktor But feltehetően éppen a FARC baloldali kolumbiai gerillaszervezetnek próbált meg fegyvereket eladni, amikor egy bangkoki szállodában elfogták - közölte a thaiföldi rendőrség a sajtóval.

Az amerikai kábítószer-ellenes ügynökség (DEA) közlése szerint a fegyvercsempészt ők csalták tőrbe. DEA-ügynökök hosszú hónapok során férkőztek But bizalmába, és elhitették vele, hogy a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) képviseletében fegyvert akarnak vásárolni.

New Yorkban már csütörtökön vádat is emeltek ellene azon a címen, hogy több millió dollár értékben próbált fegyvert eladni az Egyesült Államokban terrorszervezetként nyilvántartott FARC-nak.

Erkölcstelenül

Az orosz sajtóértesülések és az ENSZ adatai szerint 41 éves, tádzsikisztáni születésű, legalább hat nyelven beszélő Viktor But légi teherfuvarozó vállalatok hálózatát működtette a Közel-Keleten, Afrikában, Kelet-Európában és az Egyesült Államokban.

A férfi első üzletét 25 évesen, a Szovjetunió bukása idején kötötte: akkor vásárolt meg három ütött-kopott Antonov típusú teherszállító repülőgépet, ezekkel szállította azokat a fegyvereket több afrikai országba is, amelyeket a szovjet hadsereg fegyverállományából meg tudott szerezni.

Az ENSZ és az amerikai pénzügyminisztérium azzal vádolja, hogy légi fuvarozó hálózata felhasználásával a világ számos konfliktusövezetében sértette meg az ENSZ fegyvereladási tilalmát. A gyanú szerint Afganisztánba, Angolába, a Kongói Demokratikus Köztársaságba, Libériába, Ruandába, Sierra Leonéba és Szudánba is került a közreműködésével fegyver.

Mindent vitt

Viktor But nem csak fegyverekkel kereskedett: a Dél-Afrikai Köztársaságból mirelitcsirkét vitt Nigériába. Az üzletember gépei katonákat is szállítottak: például belga békefenntartókat Szomáliába, és franciákat a népirtás után Ruandába.

Az ENSZ-nek is "segített": olyan krízis sújtotta területekre juttatta el az élelmiszersegélyeket, ahol a nagyrészt a tőle származó fegyverekkel gyilkolták egymást az emberek.

But több amerikai cégnek is dolgozott. Miután az amerikaiak 2003-ban lerohanták Afganisztánt, légi szállító kapacitásra volt szükség, az orosz üzletember cégei pedig szerződésekhez jutottak: az Antonovok a sátraktól kezdve a videólejátszókon át a páncélozott járművekig mindenfélét vittek Bagdadba.

Üzleti érzék

A férfinak sikerült szerződést kötnie a Federal Express futárszolgáltattal is, korábban pedig az amerikai hadsereggel, valamint a Halliburton olajipari szolgáltató vállalatnak.

A nyugati hírszerző ügynökségek az 1990-es évek végén jöttek rá, hogy az Afrikában dúló háborúkat összeköti Viktor But személye, és a férfi Antonov-flottája.

Állítólag Butról mintázták a Nicolas Cage főszereplésével készült Fegyvernepper (Lord of War) című 2005-ös amerikai mozifilm címszereplőjét. Az ellene szóló vádakat következetesen tagadó But életéről 2007-ben könyv is született két újságíró, Stephen Braun és Douglas Farah tollából. A könyv a férfi nem éppen hízelgő ragadványnevéről - Merchant of Death (A halál kufára) - kapta a címét.