Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A zászló már kész, de a himnuszon még dolgoznak

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Lesz még méltóságteljes, állami szintű ünnepe a koszovói függetlenségnek - nyilatkozta Pristinában az Jakup Krasniqi, a függetlenségét február 17-én kikiáltott volt dél-szerbiai tartomány parlamentjének elnöke.

Koszovói Felszabadítási Hadsereg, az UCK szóvivőjéből lett politikus kijelentette, hogy pár héttel ezelőtt a körülmények olyanok voltak, hogy csak szerényebb állami ünneplést tarthattak, viszont a helyi albánok sok százezer külföldről hazatért honfitársukkal együtt felszabadultan, túláradó örömmel vigadtak.

A kormány már létrehozott egy bizottságot, amely olyan impozáns ünnepen dolgozik, amelyen a koszovóiak mellett részt vesznek azok a külföldi személyiségek is, akik a legtöbbet tették az ország függetlenségének megszületéséért - mondta a parlament elnöke.

Az ünnep időpontja még bizonytalan, de elképzelhető, hogy az ország alkotmányának megszületése, kihirdetése után kerülhet rá sor.

Arra a kérdésre, hogy alkotmányában az új ország milyen államként határozza meg magát, Jakup Krasniqi azt felelte, hogy Koszovó a benne élők állama lesz, olyan ország, amelyben a kisebbségnek és a többségnek egyformák a jogai.

A törvényhozás elnöke, aki egyben Hashim Thaci miniszterelnök Koszovói Demokrata Pártjának a főtitkára, úgy véli, hogy még nagyon sok a tennivaló.

Az ország működéséhez szükséges - jelentős részükben a Koszovó függetlenségének alapját jelentő Ahtisaari-tervből fakadó - törvények sokaságát kell meghozni.

Gyors ütemben folyik az alkotmányozás, és várhatóan május végére elkészül az Ahtisaari-tervre és EU-szabványokra épülő koszovói alaptörvény végleges tervezete.

A terv még a függetlenség kikiáltása előtt született és pontokban biztosítja Koszovó részleges függetlenségét. A szerződés többek között azt tartalmazza, hogy Koszovó nemzetközi egyezményeket köthet, illetve felvételét kérheti nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be, a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba.

A szimbolikusan is fontos állami attribútumok közül a zászló és a címer már megszületett. Mindkettőnek az alapszíne középkék (a címer felül domború, oldalt ívelt, lent csúcsban végződő háromszögletű pajzs), és Koszovó alaprajza szerepel rajta aranysárgán, fölötte pedig az országban élő jelentősebb népcsoportokat (albánok, szerbek, bosnyákok, romák, törökök, goranik) jelképező hat fehér, ötágú csillag. Hamarosan a himnuszról is döntenek.

A parlamenti elnök szerint azonban eltérnek egymástól a lakosság 5,7 százalékát kitevő szerbek és a többi, a népesség 2,7 százalékát jelentő kisebbségek igényei.

A szerbek különösen nagy hangsúlyt helyeznek a biztonságra, kulturális örökségük védelmére, az egészségügyi ellátásra, a helyi önkormányzatok működésére. Más kisebbségeknél a nyelvhasználat biztosítása, az oktatás és a koszovói intézmények működtetésében való részvétel a legfontosabb.

Mindenhol, ahol a helyi lakosság több mint öt százalékát alkotják, a nyelvük helyi szinten hivatalosnak számít. Szóban és írásban is használhatják a hatóságokkal való érintkezés során, és az esetleges tolmácsolási, fordítási költségek a hatóságokat terhelik. Országosan az albán és a szerb a két hivatalos nyelv.

Krasniqi elismeri, hogy a szerbek integrálódására, a Koszovóval mint állammal való megbékélésére minden bizonnyal még jó darabig várni kell. Február 17. a függetlenség kikiáltásának a napja azonban e tekintetben is kiemelkedően fontos dátum, egyfajta vízválasztó.

A szerbeknek végre be kell látniuk, hogy nem tehetnek mást, alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez.

A fő akadály ebben Belgrád, amely az albánokkal szembeni rendíthetetlen ellenállásra biztatja a Koszovóban élő szerbeket.

Mi mindent megteszünk a kommunikáció érdekében és azért, hogy megértessük velük: ami az alkotmányban szerepel, az maradéktalanul teljesülni fog - jelentette ki a pristinai parlament elnöke.

Jakup Krasniqi attól nem tart, hogy a szerbek párhuzamos intézményeket építenek ki, mint tették azt majd húsz évvel ezelőtt a koszovói albánok. Érvelése szerint ugyanis az ő intézményeik az üldöztetés, a jogfosztottság hatására alakultak ki.