Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tibeti helyzet: a reinkarnációhoz is a kínai kormány engedélye kell

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A tibeti erőszakos cselekményeknek összesen több száz halálos áldozata van - tudatta hétfői közleményében az észak-indiai Dharamszalában működő emigráns tibeti parlament. A korábbi, nem hivatalos becslések 80-100 halottról szóltak, a kínai hatóságok pedig azt közölték, hogy 13-an haltak meg, az ártatlan civilekkel pedig a felkelők végeztek. A zavargások az 1959. márciusi tibeti felkelés 49. évfordulóján törtek ki. Kuzder Rita tibetológus szerint a nyugat-európai államok óvatos politikájukkal nem tudnak gátat szabni a tibeti kultúra és etnikum kiirtásának.

A függetlenségét 1913-ban kinyilvánító Tibetbe 1949-ben vonult be a kínai néphadsereg azzal, hogy felszabadítja az ott élőket a feudális elnyomás alól. A fejlett haderő tankokkal, repülőgépekkel foglalta el a mindössze 5 ezer fős, középkori hadieszközökkel felszerelt katonasággal rendelkező országot - mondta az InfoRádió által megkérdezett tibetológus.

Kuzder Rita hozzátette: a tibetiek nem tudták, hogy ez egy megszállás kezdete lesz, hiszen a középkorban többször kérték a betörő seregek ellen a kínaiak segítségét.

1959-ben, a megszállás tizedik évében - aminek során a kínaiak megpróbálták a kommunizmus eszméinek megfelelően átformálni a tibeti társadalom felépítését - békés tüntetés kezdődött Kína ellen Lhászában, amelyet vérbe fojtott a néphadsereg - magyarázta a tibetológus.

A dalai láma legutóbbi állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy a kínai hatóságok a terror uralmát vezették be Tibetben, és szisztematikus népirtásról beszélt. Kuzder Rita elmondta, hogy az elmúlt 49 évben megszakítás nélkül folyik ez: a börtönbe kerüléshez már az is elég, ha valakinél megtalálják a vallási vezető fotóját.

A kínai hatóságok megszabták, hány szerzetes élhet egy-egy kolostorban, akiknek vizsgát kell tenniük a marxista tanokból - fűzte hozzá a tibetológus.

Kuzder Rita szerint a nyugati országok nem tudnak beleszólni a két ország kapcsolatába, ezt mutatja az is, hogy Kína kapta az olimpiai játékok rendezési jogát.

A dalai láma már nem küzd Tibet függetlenségéért; ő és a száműzetésben élő kormány már abba is beleegyezne, ha a terület tényleges autonómiát élvezne, vagyis, ha Kína nem szólna bele a helyi belügyekbe és a vallási kérdésekbe - mondta a tibetológus.

Kína tavaly törvényben tiltotta meg a tibeti buddhista szerzeteseknek, hogy a kínai kormány engedélye nélkül reinkarnálódjanak - emlékeztetett Kudzder Rita.

Hanganyag: Seres Gerda