Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Egyelőre nincs drámai hatása a szlovák nyelvtörvénynek

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A nyelvtörvény módosítása egyelőre nem nagyon befolyásolja a kisebbségek életét.A jogszabály alkalmazása azonban félelmet és bizonytalanságot kelthet.

Az államnyelvtörvény módosításának szeptember elsejei hatályba lépése óta látszólag semmi drámai nem történt a kisebbségi nyelvhasználatban. A kétnyelvű feliratok mindenütt a helyükön maradtak, a nyelvhasználatot sehol sem sem korlátozták. A kisebbségi lapokban - úgy, mint eddig - a helységnevek a kisebbség nyelvén jelennek meg.

Némi izgalmat a szlovák posta vezetőségének körlevele váltott ki, amely dolgozóit arra szólította fel, hogy az ügyfelekkel kizárólag államnyelven, tehát szlovákul érintkezzenek, még azokon a települések is, ahol a kisebbség tagjai vannak túlsúlyban.

A kulturális tárca állásfoglalása szerint ez az ajánlás értelmetlen, a posta nem tartozik a megbírságolható intézmények közé, így a postai alkalmazottal folytatott kommunikációért nem szabható ki bírság, tehát marad az eddigi gyakorlat.

Sok vitát váltott ki, hogy a kisebbségi kulturális rendezvényeken államnyelven is szólni kell a jelenlévőkhöz, még akkor is, ha a közönséget kizárólag az adott kisebbség tagjai alkotják. Marek Madaric miniszter szerint viszont az a helyes, ha egy kisebbségi nyelvű kulturális rendezvény elején államnyelven, azaz szlovákul is ismertetik a programot, mivel szerinte így a kultúrák közelednek egymáshoz. A miniszter szerint a nyelvtörvénnyel minden rendben van, ezért közölte, nem hajlandó Csáky Pálnak a törvény megszüntetésére vonatkozó javaslatát figyelembe venni.

Az MKP elnöke egy televíziós vitaműsorban a kifogásait is felsorolta a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. Szerinte rossz a törvény filozófiája, amelyet "ostorként" használnak majd. Ezenkívül hozzátette, hogy gondot okoznak a nem érthető paragrafusok, valamint a büntetések is, amelyek - szerinte - nem helyénvalóak nyelvi problémák esetén.

Csáky Pál hozzátette, a diktatúra elemeit mutatja a törvény, ha az állam meg akarja mondani az embereknek, hogy hová tegyék az emléktábláikat és hogyan vezessék kulturális rendezvényeiket. Szerinte a nyelvtörvény a félelem légkörét teremtette meg a társadalomban. Ennek egyik példája az, hogy néhány dél-szlovákiai vállalkozó- tartva a bírságtól - utasította alkalmazottait, hogy egymás között se használják a kisebbség nyelvét.