Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kemény kritikát kapott Obama, aki ismét felülvizsgálta Bush tervét

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Egyesült Államok nem telepít rakétavédelmi rendszert Csehországba és Lengyelországba - erről döntött Barack Obama amerikai elnök, aki felülvizsgálta George Bush, Moszkvát különösen feldühítő tervét. Oroszország ugyanakkor visszafogottan reagált.

Nem a hosszú, hanem a rövid- és középhatótávolságú iráni rakétákra koncentrál Washington, és ezért nincs szükség arra, hogy Csehországba és Lengyelországba telepítsék George Bush korábbi elnök tervezett rakétavédelmi rendszerének elemeit. Ezt jelentette be a Fehér Ház csütörtök este.

Barack Obama tehát nem sokáig lebegtette a Moszkvát dühítő elképzelést: valamivel több, mint fél évvel hivatalba lépése után elvetette a tervet. Az Egyesült Államok még továbbment: korábban éppen Oroszország próbálta bebiztosítani magát az ütőerejét esetleg gyengítő rendszerrel szemben úgy, hogy azt javasolta: a két ország működjön együtt. Most éppenséggel Washington javasolja, hogy egy azerbajdzsáni orosz radarállomás is legyen része a védelmi hálónak.

Ahhoz képest, hogy Dmitrij Medvegyev elnök beiktatása napján ellentelepítéssel fenyegette meg Obamát, Moszkva visszafogottan reagált arra, amit régóta el akart érni. Medvegyev az este televíziós beszédében azt mondta: értékeli az amerikai elnök felelős megközelítését és a maga részéről kész folytatni a dialógust.

Az új terv értelmében az USA először hajókról indítható elhárító rakétákat állít hadrendbe, majd később földi létesítményeket is telepít, valószínűleg Dél-Európában. Az orosz visszafogottságot az is kiválthatta, hogy Obama még most sem zárta ki, hogy elfogórakéták kerüljenek Lengyelországba, vagy a Cseh Köztársaságba. A Pentagon által emlegetett SM-3-as rakétákra azonban nem lehet nukleáris robbanófejet szerelni.

Nem kizárt a Kaukázusba telepítendő radarállomás lehetősége sem. Obama azonban azzal próbálja megnyugtatni az érdekszférája miatt aggódó Moszkvát, hogy a radar Irán felé pásztázná az eget és nem északra.

Obama ellenfelei azonnal gyengeséggel vádolták meg az elnököt, egyes elemzők pedig azt mondták: a lépés úgy is lehet értékelni, hogy megerősödött Moszkva.

John McCain volt republikánus elnökjelölt "súlyosan tévelyedettnek" nevezte a döntést. John Bolton, a Bush-éra keményvonalas amerikai ENSZ-nagykövete és az Irán elleni csapás szószólója pedig egyenesen azt mondta: rossz lépés volt, ezzel csak Oroszország és Irán nyer.

A Fehér Ház azzal vágott vissza, hogy katonai szakértőkre hallgatva döntött, az ország érdekében és nem Moszkva nyomására. A londoni Times diplomáciai hazárdjátékkal vádolta meg az elnököt, akinek Moszkva segítségére van szüksége külpolitikai programja több elemének megvalósítására.

Obama csak néhány órával döntése előtt értesítette kelet-európai szövetségeseit. Mindez fokozhatja azokat a néhol sértett érzéseket, hogy kevésbé figyel oda a térségre, mint George Bush. A lengyel külügyminisztériumban például "katasztrófának" nevezték hírt. A volt cseh miniszterlenökhelyettes pedig azt mondta: elvárják, hogy Washington betartsa ígéretét, különben nehezebb lesz segítséget kapnia az afganisztáni akcióhoz.