Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Luxembourgi főtanácsnok: nem izraeli a termék, ha a megszállt területekről származik

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A megszállt területekről származó árukra nem lehet alkalmazni az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és Izrael közötti megállapodásban szereplő preferenciális vámelbánást - szögezte le a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság kijelölt főtanácsnoka az úgynevezett Brita-ügyben hozott szakvéleményében.

A német Brita cég a Soda-Club nevű vállalkozás által szállított árukat kívánta vámmentesen Németországba importálni. A Soda-Club szénsavas vizet előállító eszközöket gyárt, és székhelye a Jeruzsálemtől keletre, Ciszjordániában fekvő Misór Aduminban található.

A német vámhatóságokat arról tájékoztatták, hogy az áru izraeli eredetű, ám azok - gyanítva, hogy valójában a megszállt területekről származnak - az izraeli vámhatósághoz fordultak felvilágosításért.

Jóllehet az izraeliek megerősítették, hogy a szóban forgó cikkek "izraeli igazgatás alatt álló területről" származnak, nem válaszoltak arra a kérdésre, hogy ezen árukat a megszállt területeken állították-e elő.

Ennek alapján a német hatóságok megtagadták a preferenciális elbánás alkalmazását a Britától, és 19.155 euró 46 cent vám megfizetésére kötelezték a céget. A Brita perre vitte az ügyet, amely most Luxembourgban kötött ki.

Yves Bot főtanácsnok arra az álláspontra helyezkedett, hogy a vámhatóságoknak meg kell tagadniuk az ilyen áruk izraeli származásának elismerését. Mivel a jelen esetben az importált áruk származása ismert és nem vitatott, a kérdés szerinte valójában nem az, hogy el kell-e ismerni az Izrael által kiadott tanúsítványt - a vámjog szerint ugyanis ez lenne a főszabály -, hanem az, hogy a palesztin területen található gyártási hely az EGK-izraeli megállapodás hatálya alá tartozik-e.

Erre pedig az a főtanácsnok válasza, hogy Izrael határait a Palesztina felosztására vonatkozó terv rögzítette, amelyet az ENSZ 1947. november 29-én hagyott jóvá. Márpedig e terv értelmében Ciszjordánia és a Gázai övezet területe nem képezi Izrael területének részét.

Yves Bot elutasította azt az érvet is, miszerint a megszállt területeken letelepedett gyártók mindenképpen jogosultak a preferenciális elbánásra, hiszen az EGK nem csak Izraellel, hanem a PFSZ-szel is kötött ilyen megállapodást. A főtanácsnok szerint az EGK-PFSZ megállapodás alapján a megszállt területeken előállított áruk kizárólag akkor jogosultak preferenciális elbánásra, ha a szükséges származási bizonyítványokat e megállapodással összhangban a palesztin hatóságok állítják ki.

A főtanácsnok indítványa nem köti a bíróságot. Az a feladata, hogy megoldási javaslatot terjesszen a bíróság elé, amelynek bírái csak most kezdik meg a tanácskozást az ügyben. Az ítéletet egy későbbi időpontban hozzák meg.

Jogi szakértők súlyos kételyeket fogalmaznak meg Yves Bot álláspontjával kapcsolatban. Az általa hivatkozott 1947-es terv még csak egy megteremtendő zsidó államról szólt, amikor Izrael még nem is létezett. Ha ebből a tervből indulnának ki ma a jogászok, akkor például Nagy-Jeruzsálemnek Betlehemmel együtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által irányított nemzetközi térségnek kellene lennie. Eszerint hatályon kívül kellene helyezni az Izrael és a PFSZ között időközben megkötött, nemzetközi jogi erejű oslói szerződéseket, amelyek Betlehemet a palesztin autonómiaterületekhez sorolják.