Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A görögöknek is kell egy Bajnai?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Újra Görögország lehet Európa fekete báránya, miután kiderült, hogy gazdasága igen nagy bajban van. Piaci szakértők a magyar válságkezeléshez hasonló módszereket javasolnak annak érdekében, hogy a jelentéseiben korábban is sokat trükköző ország államháztartása megőrizhesse fizetőképességét.

A következő kockázati faktor Európa országai számára az egyes országok magas államadósság rátája. Miután többen lassan kimásznak a recesszióból, a figyelem a gazdaságélénkítéssel túlköltekező, eladósodottságba süllyedt országokra irányul. Az utóbbi napokban felerősödtek a görög állam csődjével szembeni aggodalmak, a Standard and Poor's leminősítést helyezett kilátásba, ha az ország fiskális pozíciójának javítására nem tesznek erőteljes lépéseket.

A mindkét országban "hagyományosan" magas államháztartási deficit és államadósság ráta okán az RBS Görögországot Magyarországgal hasonlította össze. Bár a görögöket az eurózóna tagság védi, a további rossz fejlemények az egész euróövezet stabilitását veszélyeztethetik.

Először az rázta fel a kedélyeket, amikor kijött az Európai Bizottság őszi prognózisa, ugyanis az abban szereplő számok alapján kétségbe vonható, vajon mennyire megbízható adatokat küldött az EU-nak a görög statisztikai hivatal. A korábbi évek három százalék körüli államháztartási deficitje ugyanis már idén csaknem 13 százalékra szélesedhet. A Standard and Poor's hitelminősítő tegnapi figyelmeztetése, majd az, hogy megfigyelési listára vette Görögországot, potenciális leminősítést kilátásba helyezve, a figyelem középpontjába állította a mediterrán országot.

Tovább fokozta a Görögország körüli izgalmakat, hogy a Fitch meg is lépte ezt, elvéve Görögországtól az elsőrendű minősítést, és lesüllyesztve a közepes befektetési kategóriába, amelyre az eurózónában még nem volt precedens.

Az RBS vezető elemzője, Timothy Ash szerint nem annyira életszerű Görögországot Törökországgal hasonlítgatni, mivel utóbbi még az európai uniós tagságtól is meglehetősen távol áll. Életszerűbb az összehasonlítás Magyarországgal, mivel mindketten az Európai Unió tagjai, Magyarország 2015-ben esélyes az euró bevezetésére, ugyanakkor hasonló problémákkal küszködnek, azaz az államháztartási hiány megfékezésének és rendkívül magas államadósságszint csökkentésének igénye nehezedik a kormányokra.

A két ország, a balti országok közül Lettországgal együtt az Unió azon országai, amelyek leginkább hajlamosak volatilis fiskális pozícióra. Azaz időről időre hirtelen megnövekvő hiányt követően súlyos megszorító csomagokra van szükség az államháztartás hiányának befoltozására.

Különbségek


Nyilvánvaló különbség, véli Timothy Ash, hogy a jelenlegi magyar kormány megpróbálja rendbe tenni az ország költségvetését, míg a görögöknél nincs határozott szándék erre, a görög bankokat egyelőre kisegíti az Európai Központi Bank (EKB) által rendelkezésre álló olcsó hitel, lévén eurózóna tagok.

Az euróövezeti védettségből eredő nyilvánvaló előny ellenére a görögök tetemes hátrányba kerülhetnek a fejlődő európai országokkal - így Magyarországgal - szemben.

Előnyös tényező a görögök oldalán többek között az, hogy míg Görögországnak jelenleg A1/A- , addig Magyarországnak Baa1/BBB- a hosszú és rövid lejáratú adósságának besorolása. Emellett a Görögország az euróövezet védőernyőjének oltalmát élvezi.

A javunkra viszont az szól, hogy az IMF és az EU hitelének köszönhetően Magyarország rendelkezik tartalékkal, míg Görögország alig.

Az eurózóna tagságból a görögök nyilvánvalóan profitálnak. Miközben a forint sérülékenysége behatárolhatja a magyar jegybank lehetőségeit a jövőbeni kamatcsökkentésekre, a görögöket az olcsó EKB hitelek segítik kimászni a válságból és újra elérni a növekedést.

Ez azonban nem minden. Egyre nő a különbség a két ország fizetési mérleg pozíciója között. A finanszírozás ugyan nem okoz gondot a görögöknek, de a görögök külkereskedelmi mérlege továbbra is 10 százalék körüli deficitet hordoz, míg a magyar mérleg a válság óta mostanra 2-3 százalék körüli GDP-arányos többlettel zár, ez arra utal, hogy a görög gazdaság külső versenyképessége gyengébb. Ez részben abból is fakad, hogy a görögök a közös pénzhasználatból eredően a devizaárfolyam leértékelődését nem tudják kihasználni versenyelőnyük növelésére az export oldalán.

Még az EKB védőernyője sem olyan evidens, a dubaji problémákat követően úgy néz ki, az EKB segít ugyan, de ez a védettség már nem jelent sokkal többet, mint Magyarországot illetően.

Timothy Ash szerint a görög adósságbiztosítási eszközök ára hamarosan azonos szinten lesz a magyarral (jelenleg 17 bázispont a különbség) rövid távon Magyarország előnyösebb lehet, vagyis a görög 5 éves CDS-felárak további esésére számíthatunk.