Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Tovább csökkent a brit konzervatívok előnye

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Tovább csökkent a vasárnap ismertetett legújabb felmérések szerint az ellenzéki brit Konzervatív Párt támogatottsága, elsősorban azért, mert sokan tartanak a toryk által szükségesnek nevezett gazdasági megszorító intézkedésektől, így adóemelésektől.

A The Sunday Times című vezető vasárnapi brit lap megbízásából elvégzett friss közvélemény-kutatás azt mutatta ki, hogy a konzervatívok tábora most 37 százalékos, egy ponttal kevesebb, mint a múlt héten. A kormányzó Munkáspártra változatlanul 33 százalék voksolna.

Ez a megoszlás a brit választókörzeti aritmetika alapján azt jelentené, hogy a néhány hét múlva esedékes parlamenti választásokon az 1997 óta hatalmon lévő Labour maradhatna a legnagyobb párt az alsóházban, jóllehet nem lenne abszolút többsége.

A konzervatívok sokáig igen jelentős, kétszámjegyű támogatottsági előnye az utóbbi néhány hétben szinte teljesen elolvadt.

A brit választási rendszerben - amelyben csak egyéni jelöltekre voksolnak, és az a jelölt kerül be a parlamentbe, aki az adott körzetben a legtöbb egyéni szavazatot kapta - nagyon ritka a koalíciós kényszer, az esetek zömében egypárti többségi kormány alakul. Legutóbb 1974-ben, Edward Heath konzervatív kormányának idején fordult elő, hogy a választások után egyik pártnak sem volt többsége az összes alsóházi frakció együttes létszámához képest. Akkor még ugyanabban az évben újabb választást írtak ki, amelyet hajszálvékony többséggel a Harold Wilson vezette Munkáspárt nyert meg.

A jelenlegi helyzetben, amelyben szintén alsóházi "döntetlen" látszik valószínűnek, minden figyelem a harmadik legnagyobb parlamenti erőre, a Liberális Demokratákra irányul.

Nick Clegg, a párt első embere a Financial Timesnak a minap azt mondta: pártja megpróbálna együttműködni akár a Munkáspárttal, akár a konzervatívokkal, ha egyikük sem kerülne többségbe. Clegg nem beszélt nyíltan koalícióról. A Liberális Demokraták mind a Labournek, mind a toryknak kemény ellenzéke az alsóházban.

A választók elsősorban a konzervatívok által kilátásba helyezett költségvetési megszorításoktól tartanak. Arra a kérdésre, hogy szerintük melyik párt emelné az adókat nagyobb valószínűséggel, a felmérésbe bevontak 37 százaléka azt válaszolta, hogy a konzervatívok, és csak 26 százalékuk nevezte meg a Munkáspártot.

A válaszadók 50 százaléka vélekedett úgy, hogy a toryk nagyobb mértékben csökkentenék az alapvető közellátásokra szánt kiadásokat, mint a Labour. Mindössze 14 százalék azok aránya, akik szerint a Munkáspárt hajtana végre nagyobb megszorításokat ezen a téren.

A csillagászati összegeket felemésztő gazdaságösztönzés és banki tőkepótlás nyomán a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási deficit a kormány előrejelzése szerint is eléri a 12,6 százalékot. Független elemzők szerint azonban a valós hiány közelebb lesz a 14 százalékhoz.

A Labour-kormány négy év alatt tervezi a hiány megfelezését, a Konzervatív Párt szerint viszont azonnal hozzá kell kezdeni a deficit felszámolásához. A konzervatívok már közölték: ha a választások után kormányra kerülnek, ötven napon belül új "vészköltségvetést" terjesztenek be.