Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Szemétkomposztálás: Ausztria az Európa-bajnok

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az Európai Unió bajnokának számít Ausztria a környezetvédelem egyik fontos területén: már 20 éve folyamatosan tökéletesíti a hulladék szelektálásának és feldolgozásának módszereit, ennek eredményeként ma már a háztartási hulladék 40 százalékát komposztálja. Ez évi 2 millió tonnát jelent a 8,3 millió lakosú országban.

Az ország 550 létesítménnyel rendelkezik a mezőgazdaságban, a településeken és a háztartásokban keletkező szemét hasznosítására a szövetségi környezetvédelmi hivatal adatai szerint. Ebben a számban nem szerepel a házi komposztálás, amelynek keretében évi másfél millió tonna zöldhulladékot, avart és más természetes úton lebomló szerves anyagot dolgoznak fel.

A szelektálás tudatosságát, amely ezt a rendszert élteti, törvény is támogatja: 1995 óta kötelező az osztrák háztartásokban keletkező természetesen lebomló és egyéb anyagok különválogatása. A nagy ausztriai szupermarketek a maguk módján vesznek részt ebben az erőfeszítésben - néhány eurocenten forgalmaznak környezetbarát, biológiai úton lebomló anyagból készült zacskókat.

Bécs és több más ausztriai város már az 1980-as években belevágott a komposztálás nagy kalandjába. Az osztrák főváros 1,2 millió lakója évente mintegy 90 ezer tonnányi gondosan kiválogatott, főleg kerti hulladékot gyűjt össze újrahasznosításra. 45 ezer tonna komposztot állítanak elő így, amit a várost övező dombok szőlőiben, a mezőkön hasznosítanak újra, az igénylők térítés nélkül részesülhetnek belőle. További 10 ezer tonnából biogázt termelnek, amely a városi fűtési hálózatban több száz otthon melegét biztosítja.

Graz, Ausztria második legnagyobb városa még Bécset is megelőzi egy főre számított teljesítményét tekintve: egy-egy polgára átlag évi 87 kiló biológiai úton lebomló hulladékot gyűjt össze.

A települések mindent megtesznek a komposztálás támogatására. "Ez alapvetően környezetvédő intézkedés" - magyarázza Wojciech Rogalski, a bécsi városháza hulladékstratégiájának fő illetékese. Ha a hulladékot nem komposztálják, el kell égetni, ami nem csupán szén-dioxid kibocsátással jár, hanem a mérgező hamu kezelését is szükségessé teszi.

A statisztikák alaposabb tanulmányozásából kitűnik, hogy az Európa-bajnok Ausztria is bőven rendelkezik még tartalékkal. A biológiailag lebomló hulladékok 43 százaléka még Grazban is a rossz kukába kerül, és így nem hasznosítható.

Bécsben nagy az eltérés az érintett terület szerint: a belvárosban, ahol a házaknál nincs erre szolgáló gyűjtőtartály, egy lakos évi 12 kiló lebomló hulladékot szolgáltat, a külvárosban évi 100 kiló az összegyűjtött mennyiség. Az osztrák fővárosban a becslések szerint a jelenlegi mennyiségen túl évente további 200 ezer tonnát lehetne komposztálni.