Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Dzurinda a nyelvtörvényről: Nem volt jó lépés, szükségtelen volt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A szlovák-magyar kapcsolatok javításának Mikulás Dzurinda szlovák külügyminiszter szerint az az alapja, hogy meglegyen az erre irányuló akarat.

Dzurinda a Die Presse osztrák napilap vasárnapi számának adott interjújában így válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen tervei vannak a szlovák-magyar viszony javítására, hiszen valószínűleg a két ország között a legrosszabb a szomszédsági kapcsolat az Európai Unión belül.

Dzurinda úgy vélte, nem tekinthető a jó szándék kifejezésének az, hogy Budapest bevezette a kettős állampolgárságot, és meg van győződve róla, hogy az erről szóló törvény ellentmond a nemzetközi jognak. A két ország közötti alapszerződés érvelése szerint kimondja, hogy az ilyen ügyeket párbeszéddel kell megoldani. A lap kérdésére, hogy elvárja-e, hogy Magyarország ezt a törvény visszavonja, Dzurinda így felelt: ismerem jó barátomat, Orbán Viktort, ezért el tudom képzelni, mi a reális és mi nem.

Dzurinda hangsúlyozta, hogy szlovák oldalon meg van a jó akarat. Emlékeztetett rá, hogy a kétoldalú viszony hasonlóan rossz volt, mielőtt 1998-ban miniszterelnök lett. Kormányfőként első hivatali teendője az volt akkor, hogy előmozdítsa a II. világháborúban lerombolt Duna-híd újjáépítését Párkány (Sturovo) és Esztergom között. Kijelentette, hogy most hasonló szándékai vannak, így az autópálya-kapcsolat lehető leggyorsabb kiépítése Miskolc és Kassa között.

Nem provokálta-e Szlovákia is Magyarországot például a nyelvtörvénnyel - firtatta a Die Presse. Dzurinda így válaszolt: "Nem volt jó lépés. A törvény szükségtelen volt". Megváltoztatják a törvényt? A kérdésre a szlovák külügyminiszter kijelentette: megváltoztatom, és azt a törvényt is, amelyet Szlovákia válasznak szánt a kettős állampolgárságról szóló törvényre.

A Die Presse Koszovóval kapcsolatban megkérdezte, hogy ha már Szlovákia támogatta annak idején a katonai közbelépést, most miért nem támogatja következő logikus lépésként a volt szerbiai tartomány függetlenségét. Dzurinda hangsúlyozta, hogy a légtér megnyitása a NATO előtt helyes döntés volt. Most ugyanazzal az elvhűséggel áll ki amellett, hogy méltánytalan Koszovó függetlenségének egyoldalú elismerése Szerbia jóváhagyása vagy megkérdezése nélkül.

A kérdésre, hogy ennek az álláspontnak van-e valami köze a szlovákiai magyar kisebbséghez is, Dzurinda válaszul kijelentette: Az én fejemben nincs. Ostobának tartom azokat, akik a koszovói helyzetet Szlovákiával akarják összehasonlítani. Inkább a spanyolországi baszkokra gondolok, vagy Katalóniára, Dél-Oszétiára vagy Abháziára. Az etnikai csoportok egyoldalú elszakadása nem szolgálja Európa érdekét. Nálam mindig az elvekről van szó - mondta Dzurinda.

A Görögországnak szánt 80 milliárd eurós segélyhez való szlovák hozzájárulás pozsonyi elutasítását Dzurinda azzal magyarázta, hogy a szlovák parlamentben csak egyetlen egy képviselő szavazott erre, ő is pusztán tévedésből. Márpedig a parlamentet döntött, és ez a demokrácia. Mi lett volna, ha minden kormány így tett volna? Dzurinda szerint az európai gazdaság akkor egészségesebb lenne. Jobb az elvhűség - jegyezte meg. Először is ki profitál a Görögországnak szánt segélyből - tette fel Dzurinda a kérdést, majd mindjárt meg is válaszolta: a kereskedelmi bankok. A második kérdés - folytatta - úgy hangzik, hogy kinek adjuk a pénzügyi segélyt, a felelős vagy a felelőtlen politikusoknak?

A görög pénzügyi segély hiba, különösen hosszú távon, mivel olyan politikusokat támogat, akik az államadósságot a GDP 25 százalékáról (1980) a 150 százalékára duzzasztották - hangoztatta Dzurinda. "Oly egyszerű populistának lenni, adósságot felhalmozni, és a választókat megvásárolni. Európában sajnos erős a tendencia a populizmusra, és ez nagyon veszélyes" - mondta. Dzurinda elutasította azt az Olie Rehn EU-biztosnak tulajdonított szemrehányást, hogy a szlovák álláspont a "szolidaritás megsértése". Szerinte ez az érvelés a feje tetejére állítja a dolgokat, hiszen ő úgy tudja, hogy a szolidaritás nem más, mint amikor a gazdagok segítik a szegényeket. Márpedig a GDP Görögországban csaknem kétszerese a szlovákiainak - mondotta Milulás Dzurinda szlovák külügyminiszter.