Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Temes megyében kétszer annyira örülnek az uniónak, mint nálunk

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Temes megyei gazdálkodó szervezetek nagyobb arányban látják előnyösnek országuk uniós csatlakozását, mint a Csongrád megyei vállalkozások - ismertette a szegedi Innoratio Egyesület és a temesvári Szórvány Alapítvány által végzett határ-menti kapcsolatokat vizsgáló kutatási program egyik fontos megállapítását Kicsiny László, a magyar szervezet elnöke.

A belépést pozitívan értékelők aránya Románia esetében 72,1 százalék, míg Magyarországon ez az arány csupán 32,5 százalék - mondta az egyéves kutatási program szegedi zárókonferenciája előtt a szakember. Hozzátette: érdekes azonban, hogy mindkét megyében úgy ítélik meg, az uniós csatlakozás a másik ország számára járt több előnnyel.

Románia 2007-es uniós csatlakozása óta a Csongrád megyei vállalkozások közvetlen romániai beszerzései növekedtek - jelenleg a megkérdezettek 15,2 százaléka rendelkezik ilyen kapcsolattal. A Temes megyei gazdálkodó szervezetek esetében már a belépés előtt is működtek ezek a beszerzési kapcsolatok, a vállalkozások csaknem fele számolt be ilyenről - tudatta az elnök.

Az értékesítést vizsgálva mindkét megyében a vállalkozások fele számolt be az uniós csatlakozást követően nagyobb mértékű határ menti forgalomnövekedésről.

A 2009 szeptemberében indult, a teljes gazdasági szférát átfogó felmérés során a munkában gyakornokként részt vevő hallgatók a határ mindkét oldalán 500-500 vállalkozás vezetőjével töltettek ki kérdőívet. A válaszadók között nemcsak nagyobb cégek szerepeltek, hanem kisvállalkozások és a mezőgazdaságból élő őstermelők is.

Az utóbbiakat azért vonták be a kutatásba, mert a munka előkészítésekor nyilvánvalóvá vált, hogy a térség őstermelői számára egyik legfontosabb értékesítési terepként szolgáló Dorozsmai Nagybani Piacon mára meghatározó vevővé váltak a romániai felvásárlók. A kutatás második fázisában a két megye gazdasági életének 50-50 meghatározó szereplőjével készült részletes interjú.

A kutatásból az is kiderült, határon átnyúló kapcsolatokat segítő intézményrendszer ismertsége a két megye vállalkozói körében alacsony, s válaszadók többsége úgy látja, ezek a szervezetek nem végzik hatékonyan a feladatukat.