Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A mongol kormány kitelepült a Góbi-sivatagba

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A Góbi-sivatagban tartott kihelyezett ülést a mongol kormány, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozás káros hatásaira.

A kabinet 12 tagja rekkenő hőségben tartotta meg a kihelyezett kormányülést Dél-Góbi tartományban, a sivatag egyik homokos völgyében, mintegy 670 kilométerrel délre a fővárostól, Ulánbátortól.

Az öltönyös-nyakkendős miniszterek 15 órás utazás után, terepjárókkal érkeztek a helyszínre, ahol előzőleg "Mentsd meg a bolygónkat" feliratú baseball-sapkás kormányilletékesek helyezték el számukra a hosszú tárgyalóasztalokat és a székeket a sivatag aranyló homokján, s kitűzték a mongol zászlót is.

A kormánytagok a klímaváltozásról cseréltek eszmét. Szühbátarín Batbold miniszterelnök az egyórás megbeszélésen ecsetelte, hogy milyen káros hatással van az éghajlatváltozás Mongóliára. Példának hozta fel az utóbbi évtizedek legkeményebb telét, amelynek során elpusztult a lábas jószágok mintegy ötöde.

Az ulánbátori kormány az általános felmelegedést teszi felelőssé azért, hogy kevesebb a csapadék, a magasabb átlaghőmérséklet miatt kiszáradnak a folyók és elolvadnak a magas hegyek hósapkái, egyre gyakoribbak a természeti katasztrófák és a szárazságok.

Ganszuk Luumed környezetvédelmi és idegenforgalmi miniszter szerint az általános felmelegedés veszélybe sodorta a hagyományos mongol pásztorkodó életformát, mivel a változó klíma fokozza az elsivatagosodás folyamatát, amely jelenleg az ország területének mintegy 70 százalékát érinti.

Tavaly decemberben a nepáli kormány a Mount Everest lábánál egy több mint ötezer méter magas fennsíkon ülésezett, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozásnak a gleccserekre gyakorolt káros hatására. Két hónappal korábban pedig a Maldív-szigeteki kormány tartott víz alatti ülést, hogy a tengerszint fenyegető emelkedésére figyelmeztessen.

A Maldív-szigetek egyike a leginkább érintett országoknak, hiszen területének 80 százaléka egy méternél alacsonyabban fekszik, és legmagasabb pontja is mindössze 2,3 méteres: így az Indiai-óceánban fekvő turistaparadicsom méltán elmondhatja magáról, hogy legmagasabb pontja a legalacsonyabb a világon.