Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A vulkán pusztító titka - egyre több haláleset!

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csaknem három héttel az indonéziai Merapi vulkán legutóbbi kitörése után 240-re nőtt a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A híradásokban \"vulkánból származó hamu és gázfelhő\" vagy \"mérgező gázfelhő\", esetleg \"mérgező füsttömeg\" néven illették azt a vulkáni kitörési folyamatot, ami a hegy oldalában élők tragédiáját okozta. Ezek a megnevezések azonban téves képzetet kelthetnek. Az emberek szörnyű sérüléseinek, halálának, valamint a természet pusztulásának oka: az izzófelhő.

A katasztrófavédelem szombati jelentéséből kitűnik, az újabb áldozatok a súlyos égési sérüléseket szenvedett kórházai ápoltak közül kerültek ki, illetve a mentőalakulatok további tetemeket találtak a vulkáni hamu és kihűlt láva alatt, a Jáva szigetének középső részén elhelyezkedő tűzhányó 10 kilométeres körzetében lévő elhagyott falvakban. Az előző hivatalos bejelentésben még 200 halálos áldozatról esett szó.

Az indonéz hatóságok szerint már 390 ezer ember keresett menedéket a katasztrófa elől szükségszállásokon. A 2914 méter magas tűzhányó környéke sűrűn lakott. Indonézia legaktívabb vulkánjától mindössze 26 kilométer távolságban fekszik az indonéz nagyváros, Yogyakarta.

A Merapi ugyan kicsit "megnyugodott", de továbbra is pöfékeli magából a hamut, ami késéseket és járatkimaradásokat okoz a repülőgép-forgalomban - írja a Tűzhányó blog. A vulkáni aktivitás ugyanakkor továbbra is erős, még mindig a legmagasabb készültségi fokozat van érvényben.

Fenntartják a tűzhányó körüli 20 kilométeres átmérőjű veszélyzónát mindaddig, amíg a veszélyes laharok több, mint 16 km-es távolságba eljutnak. Az otthonaikból kitelepített embereket arra kérik, hogy egyelőre maradjanak az ideiglenes menedékhelyeken, és kövessék a helyi hatóságok utasításait.

A CNN honlapján található egy videó a Merapi hamujával borított Yogyakartáról (a felvételt James Reynolds készítette), a NASA Earth Observatory honlapján pedig egy nagyszerű felvétel a tűzhányó által kibocsájtott kén-dioxid gáz elterjedéséről.

Így mérgez a Merapi


A Merapi működése jelenleg gyengülőben van, bár a szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy ezzel a veszély még nem múlt el. Az elmúlt bő két hét megdöbbentő tragédiákat hozott a Merapi oldalában élőkre. A híradások - akár szóban, akár képekben - szívfájdítóan számoltak be az égési sérüléseket szenvedett emberekről, a holtakról. Mi történt, mi okozta ezt a legfrissebb adatok alapján közel 200 halálos áldozattal járó pusztítást?

A híradásokban "vulkánból származó hamu és gázfelhő" vagy "mérgező gázfelhő", esetleg "mérgező füsttömeg" néven illették azt a vulkáni kitörési folyamatot, ami a hegy oldalában élők tragédiáját okozta. Ezek a megnevezések azonban téves képzetet kelthetnek. Az emberek szörnyű sérüléseinek, halálának, valamint a természet pusztulásának oka: az izzófelhő. Ez a vulkáni kitörési forma a legpusztítóbb és legveszélyesebb - írja hamarosan megjelenő könyvére utalva a blog szerzője, Harangi Szabolcs.

Az izzófelhő a piroklaszt-árak egy típusa, a francia "nuée ardente" elnevezés magyar megfelelője. A "nuée ardente" az a kevés francia szakszavak egyike, ami még az angol szakirodalomban is meghonosodott.

Először röviden arról, hogy mi a piroklaszt-ár? Ez egy olyan kitörési felhő, ami nem a vulkáni kráter fölé emelkedik, hanem a tűzhányó oldalán zúdul le, mégpedig nagyon nagy sebességgel, sokszor több mint 100 km/óra gyorsan. Ennek oka a gravitáció, azaz ezeket az áradatokat a saját tömegük hajtja (ezért "sűrűségáraknak" is nevezik őket). A piroklaszt (görög eredetű név: pir - tűz, klasztosz - törmelékdarab) a vulkanológiában a robbanásos kitörések során felszínre jutó törmelékdarabokat jelenti, amik méretük alapján lehetnek hamuszemcsék (2 mm-nél kisebb darabok), lapilli (2 és 64 mm közötti törmelékdarabok) és blokkok vagy bombák (64 mm feletti nagyságú darabok).

A piroklaszt-ár tehát robbanásos kitörés során keletkezett törmelékdarabokat és több-kevesebb forró gázt tartalmazó elegy. Mivel ezeket az árakat a gravitáció hajtja (azaz hasonló elven működnek, mint amikor egy kő leesik a magasból), ezért a felszínhez tapadva, a legmélyebben fekvő felszíni formán zúdulnak le, azaz a völgyekben. Amerre elhaladnak, mindent elsodornak, mindent elpusztítanak.

Merapi-típusú izzófelhő

Számos vulkán működésében ismerték fel e pusztító, több száz fok hőmérsékletű, kőzetblokkokat magával sodró gáz- és hamuáradatot. 1930. december 18.-án, az indonéz Merapi hét év nyugalom után, 11 hónapon keresztül tartó földrengések és 23 napon keresztül folyó csendes lávaöntő kitörés után váratlanul hangot váltott. A pusztító kitörés oka itt is a kürtőből lassan kinyomuló lávadóm volt, azonban a folyamat némileg különbözött a Mt. Pelée-n megfigyeltektől. A meredeken emelkedő nyúlós, viszkózus lávadóm egyszer csak instabillá vált és hirtelen összeroskadt.

A láva belsejében nagy nyomáson lévő gázok robbanásszerűen szabadultak fel és a több száz fok hőmérsékletű gázfelhő, magával sodorva a még izzó lávadarabokat is, hatalmas sebességgel robogott le a vulkán oldalán húzódó mély völgyekben. Az egymás után lerohanó izzófelhők 13 falut pusztítottak el teljesen, további 23-at részben romboltak le és 1369 emberáldozatot követeltek. A vulkanológiai szakirodalomban egy új elnevezés honosodott meg: "Merapi-típusú izzófelhő".

Tragikus halál

Miből áll az izzófelhő? Az izzófelhő tartalmazza a lávadóm vagy lávadugó sokszor még izzó darabjait, ennek felaprózódott szemcséit (vulkáni hamu), valamint nagy mennyiségű forró vulkáni gázt. A kőzetblokkokat szállító áradat nagy tömegénél fogva a völgyek mélyedéseiben zúdul le. Hőmérséklete kiindulási pontján akár 1000oC is lehet, de még több kilométer távolságban is 400-500oC forróságú. Sebessége meghaladhatja a 100 km/óra értéket! Ettől a résztől a kis sűrűsége miatt hamar elkülönülnek a vulkáni gázok, amelyek az aprószemcsés vulkáni hamuval egy gomolygó, egyre emelkedő, szürke felhőt alkotnak (ez az amit általában látni lehet). Az izzófelhőnek ez a kis sűrűségű része már átcsap a völgyoldalakon, és a magasan fekvő területeket is beterítheti. Ezt a "felhőt" piroklaszt torlóárnak nevezik. Hőmérséklete szintén magas, akár 200-300oC.

Amíg a kőzetblokk-tartalmú áradat lezúdulási útvonalát ki lehet számítani, a torlóár mozgását nem lehet előre látni (ez okozta a Krafft házaspár tragikus halálát az Unzen 1991-es kitörés során). Sebessége sokszor nagyobb, mint a völgyben lezúduló blokk-árnak. Ereje fákat csavar ki gyökerestül, erdőket éget fel, levonulása nyomán sivár, katasztrófa-sújtotta terület marad. Az izzófelhők kiszámíthatatlan lezúdulása többször ismétlődhet, egy kitörés alkalmával akár több tucat izzófelhő rohanhat le a vulkán oldalában...