Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Feltételeket szabnak a líbiai lázadók a tűzszünethez

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A líbiai felkelők pénteken közölték, hogy csak azzal a feltétellel készek tűzszünetet kötni a kormányerőkkel, ha a Moammer Kadhafihoz hű alakulatokat kivonják a városokból és környékükről, és mindenhol szavatolják a vélemény- és szólásszabadságot.

Musztafa Abdel-Dzsalíl, az Átmeneti Nemzeti Tanács vezetője közölte ezeket a feltételeiket, miután Bengáziban találkozott Abdel-Ilah al-Hatíbbal, az ENSZ rendkívüli megbízottjával. Közös sajtóértekezletükön hangsúlyozta, hogy nem ellenzik a tűzszünetet, de csak akkor, ha a nyugat-líbiai városokban teljes lesz a véleményszabadság, és Kadhafinak mindenképpen mennie kell.

Hozzátette, hogy fegyverekre lesz szükségük, amennyiben Kadhafi erői nem szüntetik be a civilek elleni támadásokat. Megismételte korábbi kérését, hogy a világ nyújtson nekik támogatást a líbiai vezető jobban felfegyverzett erőivel szemben.

Az amerikai védelmi és a külügyminiszter ellenzi a líbiai felkelők felfegyverzését, ezért a feladat Franciaországra maradhat - írta pénteken a The New York Times. Robert Gates védelmi miniszter a kongresszusi meghallgatásán jelezte: az amerikai kormány nem ellenezné, ha egy másik ország küldene fegyvereket a felkelőknek, akiket az elmúlt napokban a kormányerők visszavonulásra kényszerítettek.

Eddig Franciaország az egyetlen hatalom, amely bejelentette, hogy fegyvereket szándékozik szállítani nekik. Washington a szovjet megszállás ellen harcoló afgán mudzsahidek felfegyverzése után szerzett negatív tapasztalatok birtokában rendkívül óvatos. Az akkor rendelkezésre bocsátott harci eszközök egy részét ugyanis később a Nyugat elleni harcra használták fel.

A kormányerők pénteken is folytatták Miszráta nyugati nagyváros ostromát. "Tankokból, rakétavetőkből, aknavetőkből zúdultak a gránátok ma is a városra. Vaktában, de nagyon hevesen lőnek. A rombolást lehetetlen leírni - mondta a felkelők egyik szóvivője. Egy e-mailező azt közölte a helyszínről, hogy az elit egységek közé tartozó 32. dandár támadta reggel a Tripolitól csak 200 kilométerre fekvő várost. Korábbi hírek szerint az alakulat parancsnoka Kadhafi egyik fia, Hamisz.

Az ettől jóval keletebbre, Adzsdábija környékén megmerevedett fronton a felkelők igyekeznek rendezni a soraikat. Erősítést kaptak, főként leszerelt katonákat, és rövid kiképzésben részesült önkénteseket. A frontról kitiltották a lelkesen fegyvert ragadó, de tapasztalatlan civileket. Õket hátra vezényelték, hogy - ha úgy adódna - egy darabig feltartóztassák Kadhafi megkerülő erőit.

A lázadók felszerelése is javult: több a távközlési eszköz, vagyis a rádió és a műholdas telefon, és már aknavetőik is vannak. Ilyen fegyvereket korábban nem lehetett látni náluk. Csütörtök éjjel a fronthoz vontattak nyolc rakétavetőt is, amelyből eddig kevés volt. Adzsdábija és Bengázi között az út mentén lőállásokat építettek, és lövészárkokat ástak ki a lázadó főváros szervezettebb védelme jeleként.

Moammer Kadhafi líbiai vezető megtiltotta a kormánytagoknak és a magas rangú tisztségviselőknek, hogy elhagyják az országot - írta az as-Sark al-Auszat című, tekintélyes arab napilap. Értesülései szerint nem Músza Kusza, a Nagy-Britanniába menekült líbiai külügyminiszter az egyetlen, aki a süllyedő hajó elhagyása mellett döntött.

Állítólag al-Bagdadi al-Mahmúdi kormányfő - aki egyben a parlament elnöke - szintén a távozást fontolgatja. Személyesen cáfolta viszont, hogy elhagyta volna az országot Sokri Gánem, a nemzeti olajvállalat vezetője és Buzeid Dordá, a titkosszolgálat első embere. Róluk az al-Dzsazíra hírtelevízió állította ezt.

Londonban tárgyalt a napokban a Kadhafi-kormányzat egyik belső embere a Guardian című brit lap jelentése szerint. Az újság anonim brit forrásokra hivatkozva adott hírt arról, hogy Moammer el-Kadhafi egyik fiának, Szaif al-Iszlám el-Kadhafinak egyik magas rangú tanácsadója - Mohamed Iszmail - az elmúlt napokban Londonban járt, s küldetése egyike volt az elmúlt két hét számos kapcsolatfelvételének Líbia és a Nyugat között. A brit külügyminisztérium sem megerősíteni, sem megcáfolni nem volt hajlandó a lapértesülést.

A líbiai helyzet nem oldható meg katonai eszközökkel - jelentette ki a német külügyminiszter Pekingben. Guido Westerwelle szerint csakis politikai megoldás születhet, s e cél érdekében valamennyi érintett felet közös munkára szólította fel. Úgy vélte, az első lépés a fegyverszünet, a líbiai vezetőnek "el kell hallgattatnia a fegyvereket", és engednie kell, hogy a meginduljon a politikai folyamat.

Jang Csie-cse kínai külügyminiszter ugyancsak kiállt a líbiai válság diplomáciai megoldása mellett, s hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1973-as számú határozata az erőszak beszüntetése és a polgári személyek védelme érdekében született. Hozzátette: Kína aggódik a folyamatos összecsapásokról és a polgári áldozatokról szóló közelmúltbéli jelentések miatt. "Reméljük, hogy az érintett országok kitartanak a határozat mellett, és tiszteletben tartják Líbia függetlenségét és szuverenitását" - mondta.

A svéd parlament nagy többséggel jóváhagyta az ország részvételét a Líbia elleni nemzetköz katonai akcióban. Stockholm nyolc JAS Gripen vadászrepülővel veszi ki a részét a hadműveletből. Küldetésük feltétele, hogy a Gripenek nem hajthatnak végre támadásokat, kizárólag a repülési tilalom betartását fogják ellenőrizni a líbiai légtérben.

A vöröskereszt nemzetközi bizottsága (ICRC) felvette a kapcsolatot a líbiai kormánnyal - jelentették be pénteken Genfben. "Az első megbeszélés érdemi és bíztató volt" - mondta a független szervezet szóvivője. Az ICRC Bengáziban, a felkelők központjában már több mint egy hónapja jelen van.