Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Kiderült a kendőzetlen igazság a Watergate-botrányról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A néhai elnök kritikátlan hívei és a levéltárosok között folytatott egyéves küzdelem után a Nixon Elnöki Könyvtár és Múzeum megnyitotta Watergate-galériáját, amely "perzselő és néha kérlelhetetlen" képet fest az államfő bukásához vezető botrányról - írta pénteken a The New York Times.

A kaliforniai Yorba Lindában a közönségnek átadott új kiállítás szakított a Richard Nixon Alapítvány által sugalmazott eredeti koncepcióval, amely azt volt hivatott bemutatni, hogy a Watergate-botrány az 1972-es választásokat elbukó demokraták összeesküvése volt, amely az elnök lemondatását célozta.

A botrány 1972 nyarán pattant ki, amikor a washingtoni Watergate-házban betörtek Larry O'Brien, az amerikai Demokrata Párt akkori elnökének irodájába, hogy ott lehallgató berendezéseket helyezzenek el. A szálak a Fehér Házba vezettek, az ügyből belpolitikai válság lett és Richard Nixon - a hivatalban lévő elnökök közül egyedüliként - 1974-ben lemondásra kényszerült. Utóbb kiderült, hogy Nixon személyesen adott utasítást a megfigyelésre.

Az új kiállítással kapcsolatban éles küzdelem bontakozott ki a Nemzeti Archívum és a néhai elnök viselt dolgainak fő apologétája, a Richard Nixon Alapítvány között, amelyben végül az előbbi kerekedett felül. Az alapítvány négy évvel ezelőtt kezdte meg átadni a levéltárosoknak a birtokában lévő Nixon-iratokat és hangfelvételeket.

Az alapítvány a tervezés folyamán 150 oldalas jelentésben javasolt koncepcionális változtatásokat a kiállításban, amelyeket a múzeum csaknem kivétel nélkül elutasított. A megnyitón ezért az alapítvány kuratóriumának egyetlen tagja sem vett rész és a testület elnöke, Ronald H. Walker, közleményben szögezte le, hogy a Watergate-galéria a történteknek csak "egyfajta interpretációját mutatja be".

Timothy Naftali, a könyvtár és múzeum igazgatója szerint az alapítvánnyal való összeütközés elkerülhetetlen volt.

"Ez olyan magánintézmény volt, amely meghatározott álláspontot képviselt. Az elnököt itt egy bizonyos megvilágításban mutatták be. Én olyan hivatásos történészként vettem át a vezetést, aki elkötelezettje annak, hogy a tények ismertté váljanak" - nyilatkozott Naftali, aki végül megszakította az alapítvánnyal folytatott alkudozást.

Sharon Fawcett, az elnöki könyvtárak helyettes levéltárosa elmondta, hogy a többi hasonló intézmény is rámutatott az államfők kormányzásának vitatott vonatkozásaira, így Reagan esetében az Irán-kontra-ügyre, Franklin D. Rooseveltnél pedig arra, hogy nem lépett fel a holokauszt ellen.

A kiállítás időrendben mutatja be a Watergate-betöréshez vezető eseményeket, az eltussolási kísérleteket és az elnök elmondását. Az első idézet, amit a látogató megpillant, az Nixon elhíresült kijelentése: "Ez egy összeesküvés".

A Watergate-kiállítás a múzeum legnagyobb részlege. Különlegessége, hogy több inkrimináló részletet is felhasznált Nixon 2700 órányi titkos fehér házi hangfelvételeiből, amelyeket a látogató az iPadhez hasonló berendezés segítségével egyszerre hallgathat és olvashat.

A múzeumban megtekinthető 131, a Nixon-kormányzat kulcsfiguráival készített interjú is. Alexander Haig, aki Nixon kabinetfőnöke (és Reagan külügyminisztere) volt, elmondta Naftalinak, hogy a Watergate-botrány során az elnök kérte tőle, hogy égesse el az Ovális Irodában lefolytatott beszélgetéseket tartalmazó magnószalagokat. Haig ezt megtagadta, de Nixon egyik legnagyobb hibájául rótta fel, hogy nem semmisítette meg a hangfelvételeket.

Egy másik interjúban George P. Schultz, aki Nixon alatt a munkaügyi, majd a pénzügyi tárcát irányította (ő lett Reagan második külügyminisztere) elmondta, hogy nemet mondott az elnök kérésére, amikor az azt kívánta tőle, hogy segítsen neki adatokat gyűjteni az ellenségeiről.