Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Dubaj őrült terve a gazdagság újabb fokmérője lehet

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Több, mint ezerhatszáz méterével a világ jelenleg legmagasabb épületénél kétszer nagyobb toronyházat építenének Dubajban. Az InfoRádió által megkérdezett Ybl-díjas építész szerint ez már olyan költséges, hogy a gazdaságossága is megkérdőjelezhető. Azonban az ilyen építkezés valószínűleg nem is erről szól, hanem az őrületes versenyről, amely a gazdagság fokmérője.

Nyilván minden megvalósítható a mai technikával és a mérnöki tudással, de az ésszerűségnek is vannak határai. És ez a terv már túl is lépett ezen - jelentette ki Vadász Bence.

Szerinte ennek ellenére valószínű, hogy megvalósítható, hiszen ma már olyan merevítési rendszerek és olyan számítógépes háttér áll rendelkezésre, amely ezt lehetővé teszi.

Az Ybl-díjas építész az ilyen méretű felhőkarcolók földrengéstűréséről azt mondta: az alapozásuk majdnem olyan mély, mint amilyen magas az épület, és az alap tömege is hasonló a felépítményéhez. Emellett olyan felületi, illetve belső merevítési rendszereket dolgoztak már ki, az épületet körülölelő, szinte "gúzsba kötő" térgörbeszerű hálókat, amelyek biztonságossá teszik a tornyot.

Sőt, az ilyen magas épületeket, nem csak szeptember 11-e miatt, olyan egyéb katasztrófákra is felkészítik, mint például a repülőgépek ütközése - fűzte hozzá a szakértő.

Tavaly januárban adták át a világ eddigi legmagasabb, 828 méteres épületét, ez a mostani ennek duplája, több mint ezerhatszáz méteres lenne. Az építész azt mondta, a tervezett építménynek bizonyosan többméteres kilengése lesz, jóllehet a már említett merevítési rendszereket folyamatosan fejlesztik. A kilengés a felső szinteken állandóan érezhető, ami nem éppen kellemes érzés, de ez az elmozdulás az épület biztonságát nem veszélyezteti - állapította meg Vadász Bence.

A felhőkarcoló építési technikájáról a szakember elmondta: kicsit hasonlít az építkezés a Magyarországon is használatos csúszózsaluhoz, amikor a toronnyal együtt készülnek el az emelőszerkezetek, amelyeket mindig a legfelső szintre tesznek föl.


Épp ezért eleinte az ilyen épületek nagyon gazdaságosak voltak, hiszen ahhoz az alapterülethez képest, amelyre épültek hatalmas mértékű négyzetméter-felületet tudtak elhelyezni. Manapság azonban már akkora a technikai és pénzügyi ráfordítás, hogy ez megkérdőjelezi a gazdaságosságot - tette hozzá.

Azonban az ilyen építkezés valószínűleg nem is erről szól, hanem az őrületes versenyről, amely a gazdagság fokmérője. A haszon pedig maga a reklám: hogy övék a világ legmagasabb épülete, és lám, még ezt is fel tudják építeni - fejtette ki az építész.

Hanganyag: Domanits András