Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

"A japán természeti katasztrófa a világgazdaságot is sújtja"

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A japán természeti katasztrófa miatti problémák, a fukusimai atomerőmű súlyos helyzete bizonytalanná teszik a világgazdaság kilátásait, ezért a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) minél előbb ki kell vizsgálnia a japán események világpiaci hatásait - közölte Japán pénzügyminisztere, Noda Josihiko az IMF tavaszi gyűlésén.

Noda szerint a földrengés és az azt követő szökőár következményei a világgazdaságot és a foglalkoztatást is veszélyeztethetik, amennyiben elhúzódó hatások mutatkoznak a keresleti és a kínálati oldalon. Noda elismerte, hogy a fukusimai atomerőmű problémái "nem csak Japán, hanem más országok energia és környezetvédelmi politikáját is befolyásolhatják".

A japán pénzügyminiszter megismételte korábbi kijelentését, amely szerint a japán gazdaság talpra állhat, amint beindulnak az újjáépítési munkálatok. Hasonló gazdasági növekedés volt a Kobe térségét sújtó, 1995-ös földrengést követően - tette hozzá. Noda nem kívánt nyilatkozni azzal kapcsolatosan, hogy a növekedés mikortól indulhat be.

A legnagyobb bizonytalanságot a fukusimai atomerőmű jelenti, amelynek reaktorai a március 11-i földrengés és az azt követő szökőár hatására súlyosan meghibásodtak. Az atomerőműben az elmúlt hónapban több robbanás történt és a környék lakóit több tíz kilométer sugarú körben kimenekítették.

Noda ígéretet tett arra, hogy "pontos és gyors információval szolgálnak az atomkatasztrófával kapcsolatban, a lehető legnagyobb átláthatósággal". Ugyanakkor arra szólított fel, hogy valamennyi állam "racionális válaszlépéseket tegyen, amelyek tudományosan megalapozottak". A sugárfertőzés veszélye miatt több ország olyan japán termékek behozatalát tiltotta meg, vagy szigorított meg ellenőrzésüket, amelyekre közvetlenül nincsenek hatással a fukusimai események.

Több kritikus vélemény is kifogásolta, hogy a japán kormány nem volt megfelelően felkészülve egy ilyen méretű válság megoldására. Noda úgy fogalmazott: "az egyik tanulság, amit a földrengéstől tanultunk az, hogy mennyire fontos, a megfelelő felkészültség".

A japán észak-keleti tartományait sújtó, március 11-i földrengésben és az azt követő szökőárban több, mint 10 ezer ember vesztette életét. A szökőár számos part menti településen pusztított és súlyos károkat okozott a fukusimai atomerőmű több reaktorában. A katasztrófa hatására az ország iparának termelési láncaiban fennakadások alakultak ki. A sugárfertőzés veszélye miatt jelentős mértékben visszaesett a szigetország élelmiszeripari termékei iránti külföldi kereslet.