Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Mit ígér a két legerősebb francia elnökjelölt?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ígéretei alapján az állam súlyának további növekedését és a költségvetési kiadások megugrását eredményezné a francia szocialisták államfőjelöltjének megválasztása. Nicolas Sarkozy ezzel szemben gyakorlatilag a korábban megkezdett reformok folytatását ígéri választási programjában.

A jobboldal szerint Francois Hollande megválasztása csődbe vinné Franciaországot. Ezt a kijelentésüket arra alapozzák, hogy a szocialista jelölt egyebek mellett 60 ezer új közalkalmazotti posztot ígér a közoktatásban, megemelné a minimálbért, és a Fillon-kormány által levezényelt nyugdíjreformhoz is hozzányúlna.

A baloldal jelöltje két hónapja jelentette be, hogy legfőbb ellenfelének a pénzvilágot és a gazdagokat tekinti, és ezzel függ össze az a terve is, hogy megválasztása esetén megemelné az utóbbiakat sújtó adókat. A zöldekkel kötött választási megállapodás értelmében, a következő évtizedben jelentősen csökkentené az ország atomerőmű parkját, és programjában szerepel az is, hogy megválasztását követően azonnal törvényesítené a homoszexuálisok házasságát és örökbefogadási jogát, illetve engedélyezné az eutanáziát.

Programjának erősen vitatott részéhez tartozik, hogy a Franciaországban élő, de francia állampolgársággal nem rendelkező külföldiek szavazati jogot kapnának a helyhatósági választásokon, újratárgyalná a nemrég elfogadott uniós stabilitási paktumot, a francia katonákat pedig azonnal hazarendelné Afganisztánból.

A baloldal által öt éve folyamatosan a gazdagok pártfogójaként aposztrofált Nicolas Sarkozy mindeközben azt hangoztatja, hogy az ország pénzügyeinek rendbetételét nem szabad feladni. Úgy véli, folytatni kell a közalkalmazottak számának csökkentését, sőt, újraválasztása esetén a folyamatot a megyei és regionális önkormányzatokra is ki akarja terjeszteni.

Az elfogadott nyugdíjreformot elnöksége egyik legnagyobb sikereként értékeli, ezért annak módosítását felelőtlenségnek tartja. A francia cégek versenyképességét a munkáltatói járulékok csökkentésével akarja erősíteni, és az is az új elképzelései közé tartozik, hogy a kisiparosoknak a jövőben az önvállalkozókhoz hasonlóan csak akkor kellene társadalombiztosítási járulékot fizetniük, ha van árbevételük.

Sarkozy többször kijelentette, hogy tiszteletben tartja a homoszexuálisok jogait, de úgy véli, az együttélésük formája semmiképpen sem keverhető össze a hagyományos családmodellel, ezért ellenzi az azonos neműek házasságának legalizálását. Ami pedig az eutanáziát illeti, azt semmiképpen sem engedélyezné, szerinte ugyanis a gyógyíthatatlan betegekkel kapcsolatos kérdéseket a jelenlegi jogszabályok megnyugtatóan rendezik.

A két legesélyesebb jelölt teljesen eltérő módon viszonyul a bevándorláshoz, márpedig ez a kérdés rendkívül érzékenynek számít Franciaországban. Míg Hollande általánosságokban beszél a problémáról, addig Sarkozy a bevándorlók számát a jelenlegi szint felére csökkentené, Brüsszelnél pedig a schengeni egyezmény újratárgyalását akarja elérni.

Sokan pozitív kezdeményezésnek tartják, hogy a leköszönő államfő az Európában termelő cégek előnyben részesítését követeli az Európai Unió vezetésétől, és az is kedvező visszhangra talált a választók körében, hogy Sarkozy azt szeretné, ha az uniós közbeszerzési kiírások egy részét Brüsszel az európai kis- és közepes vállalatok számára tartaná fenn.

Választási program ide vagy oda, a kormánypárti oldal, illetve a politikai elemzők egy része tisztában van azzal, hogy a szocialisták alapvetően a Nicolas Sarkozy elleni, az általuk és sajtó nagy része által öt éve táplált ellenérzésekre építik stratégiájukat. Hamarosan kiderül, hogy ezzel lehet-e választásokat nyerni.