Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Milyen következményei lennének a görög államcsődnek?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Most még megkapták a görögök a nemzetközi hitelcsomag aktuális összegének egy részét, a jövőben viszont attól függ a folyósítás, hogyan változik az országban a belpolitikai helyzet. Pénz híján biztosra vehető az államcsőd, az Európai Unió viszont foggal-körömmel el akarja kerülni, hogy Görögország kilépjen az eurózónából.

5,2 milliárd euró helyett csak 4,2-et utalt át csütörtökön az EU-IMF-Európai Központi Bank alkotta trió Görögországnak. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kormányzótanácsa ezt azzal indokolta, hogy az országnak júniusig nincs szüksége a fennmaradó egymilliárd euróra - egyébként ezt mondta egy neve elhallgatását kérő kormányzati illetékes is - a hiányzó részt a finanszírozási igények függvényében folyósítják.

Ollie Rehn pénzügyi biztos még kedden közölte: újabb átutalás csak azután történhet meg, ha a trojka Athénban megvizsgálta a hitelnyújtás feltételeinek teljesülését. A még tavaly elfogadott második, 130 milliárd eurós mentőcsomagért cserébe ugyanis Görögországnak a jelenlegi 160 százalék körüli szintről a GDP 121 százalékára kell leszorítania az államadósságát az évtized végéig, emellett szerkezeti reformokat kell végrehajtania, és be kell indítania a privatizációt.

A görögök mostanáig vállaltak is mindent, cserébe a hitelekért. A vasárnapi választáson azonban a megszorításokat ellenző politikai alakulatok kerültek fölénybe. Pénteken kudarccal értek véget a széles kormánykoalíció megteremtésére irányuló tárgyalások emiatt elképzelhető, hogy új választásokat kell kiírni. Szakértők azt biztosra veszik, hogy a megszorítás-ellenesség a hitelfolyósítás leállását eredményezheti, ami egyet jelentene az államcsőddel, és az eurózónából való kilépéssel.

Ez az, amit Martonyi János szerint a mindenki, maguk a görögök is szeretnének elkerülni. A külügyminiszter az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: veszélybe került a görögök eurózóna tagsága. Az államcsőd beláthatatlan következményekkel járna - tette hozzá.

Egyetért a tárcavezetővel Gálik Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa is, aki szerint bár a görögök egy része menekülőútnak tartaná az eurózónából való kilépést, a hatás ellentétes lenne a várakozásokkal.

Rácz Margit, a Világgazdasági Kutató Intézet kutatási igazgatója viszont úgy véli: a görög kilépés stabilizálná az eurót, és kezelhetőbbé válna a helyzet.

Bár a Lisszaboni szerződés életbe lépése óta megvan a jogi lehetősége annak, hogy valaki kilépjen az Európai Unióból, így tehát az eurózónából is; azt Brüsszel továbbra sem tartja elképzelhetőnek, hogy egyetlen tagállam is elhagyja a zónát - mondta Fóris György, a Bruxinfo szakértője. Nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a trojka most már hajlandó lenne a hitelfeltételek újratárgyalására.

Fokasz Nikosz, az ELTE docense szerint a görögök már kis engedményekért is hálásak lennének. Azt is hozzátette: a görögök zsarolásnak tartják, hogy a belpolitikai helyzet alakulásától teszi függővé az EU a hitelfolyósítást.

A szociológus nem tartja kizártnak, hogy változna a helyzet akkor, ha új választást írnának ki Görögországban, és más pártokat választanának-e meg akkor a szavazók.

A hitelcsomag további részleteinek ütemezésről viszont úgy tűnik, hétfőn az eurózóna pénzügyminiszterei tanácskoznak, kérdés, hogy döntés is születik-e.