Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Teljesen balra billenhet Franciaország

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Ismét választásra készül Franciaország, a polgároknak ezúttal a parlament alsóházának összetételéről kell dönteniük. A hivatalosan hétfőn megkezdődött kampány egyelőre nem igazán hozza lázba az elnökválasztásokba meglehetősen belefáradt franciákat. A szocialisták arra készülnek, hogy a képviselőházban is átveszik a hatalmat, a jobboldal viszont a "totális baloldali túlsúly" megakadályozására törekszik.

"Azt kérem a választóktól, hogy a képviselőházban is adjanak nekünk többséget" - megválasztását követően ez volt Francois Hollande új szocialista államfő első felhívása a franciákhoz. Az azóta felállt kormány is folyamatosan ezt az üzenetet közvetíti a társadalom felé, június 17-én dől el, hogy mennyire hallgattak rájuk.

A tét óriási: amennyiben a szocialisták ezt a fordulót is megnyerik, valójában minden hatalmi szintet magukénak mondhatnak. 2010-ben 54,3 százalékos többséggel taroltak a regionális választásokon, egy évvel később, 2011 márciusában pedig a kantonális választásokon győzedelmeskedtek. Mivel ez utóbbin azokról a megyei képviselőkről döntöttek a franciák, akiknek egy része a szenátorok megválasztásában is részt vesz, az eredmény egyenes következménye az lett, hogy a szenátus tavaly szeptemberben baloldali többségűvé vált, amire az úgynevezett ötödik köztársaság 1958-as létrehozása óta nem volt példa.

Az alsóházi győzelmük egyáltalán nem zárható ki, a szocialisták ugyanis a szélsőballal és a zöldekkel szövetkezve aránylag egyszerűen megszerezhetik az abszolút többséghez szükséges 289 helyet az 577-ből, annál is inkább, mivel a centrista Francois Bayrou továbbra is feléjük tereli a jobbközép szavazóit. Az elnökválasztások első fordulóján több mint kilenc százalékot elért és végül Hollande megválasztásában kulcsszerepet játszott politikus ugyanis egy interjúban azt mondta: egy esetleges kohabitáció, vagyis az a felállás, amikor az államfő és a miniszterelnök nem egy politikai pártba tartoznak, ráadásul egymásnak ellenfelei, végzetes lehet az ország számára.

A jobboldal igyekszik ugyan egységet és erőt felmutatni, de az elemzők nagy része úgy véli, a szélsőjobboldali Nemzeti Front nélkül semmi esélye sincs a győzelemre. A korábbi kormánytöbbséget adó Népi Mozgalom Uniójának vezetői azonban már hetek óta világossá tették, hogy ezzel a párttal nem egyezkednek, annak ellenére sem, hogy elnökasszonya, Marine Le Pen közel 19 százalékot ért el az elnökválasztások első fordulóján.

A jobboldal esélyeit az is gyengíti, hogy a tapasztalatok szerint a parlamenti választásokon lényegesen alacsonyabb a részvétel, mint az elnökválasztásokon, márpedig ha ez júniusban is megismétlődik, úgy az elsősorban a győztes elnökjelölt pártcsaládjának kedvez majd. Ha ez utóbbi forgatókönyv teljesül, úgy Franciaország teljes egészében balra fog billenni.