Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

A német kormány Pekingbe utazik

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Angela Merkel német kancellár kormánya legfontosabb tagjaival csütörtökön kétnapos látogatásra Pekingbe utazik, ahol német-kínai kormánykonzultációt tartanak. A két kormány alig egy éven belül másodszor tart közös találkozót, a kancellár pedig amellett, hogy a látogatással szívességet tesz Ven Csia-pao (Wen Jiabao) leköszönő kínai kormányfőnek, megpróbálja elérni, hogy az ázsiai ország hangsúlyosabban vegyen részt az euróövezeti államadósság-válság kezelésében.

Németország az egyetlen állam, amelynek kormányával a kínai vezetés közös értekezletet tart. A kormánykonzultáció intézményét 2010-ben hozták létre, a megállapodás szerint a két kabinet kétévente ülésezik közösen. Az első kormánykonzultációt 2011 júniusában tartották Berlinben, a másodikat pedig 2013-ban kellene, de Ven Csia-pao kérésére előre hozták. Ven egy év múlva már nem lesz kormányfő, és szeretné elérni, hogy az új intézmény meggyökeresedjék, ezért kezdeményezte, hogy már az idén tartsanak újabb találkozót - mondták magas beosztású német kormányzati források kedden Berlinben.

Angela Merkel így már hatodszor utazik Kínába, amióta kancellár, és csak az idén másodszor. Ezúttal minden korábbinál népesebb delegáció kíséri, 14 tagú kormányából hét miniszter tart vele, további két tárcát pedig a parlamenti államtitkár képvisel. Több mint húsz német vállalat vezetői is Pekingbe utaznak a kormánytagokkal, és a küldöttség a látogatásról beszámoló újságírókkal együtt annyira nagy, hogy két utasszállító repülőgépen fér csak el - tették hozzá.

Ven Csia-pao kezdeményezése jelzi, hogy Peking számára kiemelten fontos a berlini kapcsolat, és ugyanez fordítva is igaz, amit nem csak a delegáció nagysága és Merkel kínai látogatásainak gyakorisága jelez. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 144 milliárd euró volt 2011-ben (ez a teljes EU-Kína kereskedelem mintegy egyharmada), a német cégek kínai beruházásainak összértéke pedig 26 milliárd euró jelenleg. Kína ezzel Németország legfontosabb gazdasági partnerei között foglal helyet. A kapcsolat gyorsan fejlődik, a Kínába irányuló német export például három év alatt megduplázódott, jelenleg a teljes kivitel 6 százalékát teszi ki, és számos német cég - mindenekelőtt autó- és gépgyártó társaságok - nagyobb bevételt érnek el az ázsiai országban, mint a hazai piacon.

Kína számára Németország az első számú partner az EU-ban, gazdasági és politikai szempontból egyaránt. A kapcsolatok mélyülésének apró, de sokat mondó jele, hogy az utóbbi időszakban a legmagasabb rangú német-kínai találkozókon kínai kezdeményezésre az úgynevezett konzekutív - vagyis a beszélővel szakaszosan váltakozó - tolmácsolásról áttértek az egyidejű tolmácsolásra, aminek köszönhetően a korábbinál sokkal több téma megbeszélésére jut idő - mondták berlini kormányzati források egy háttérbeszélgetésen.

Kína a gazdasági modernizációban is nagyban támaszkodik Németországra, amiből ugyanakkor konfliktusok is adódnak. A német termékek kínai forgalmazásához szükséges igazolások beszerzése például számos gyártó szerint az ipari kémkedés intézményesített formája - emelte ki a Der Spiegel című hetilap a kormánykonzultáció alkalmából közölt összeállításában. Ezt illetően a kapcsolatok alakulását követő források hangsúlyozták: a vitatott kérdések mindig szerepelnek a napirenden és a kancellár határozottan képviseli a német érdekeket.

Ugyanez érvényes a további vitatott kérdésekre is, köztük az emberi jogok helyzetére, a kisebbségi jogok tiszteletben tartására és a külföldi újságírók munkáját nehezítő hatósági korlátozásokra is - közölték, megjegyezve, hogy a találkozókon sokkal alaposabban átbeszélik ezeket az ügyeket, mint ahogy az a nyilvánosságban megjelenik.

A német-kínai kormánykonzultáció mellett Angela Merkel külön találkozik többek között Ven Csia-paóval és a kormányfő valószínű utódjának tartott Li Ko-csiang (Li Keqiang) miniszterelnök-helyettessel, valamint az államfői poszt várományosával, Hszi Csin-ping (Xi Jinping) jelenlegi alelnökkel.

A tárgyalások kiemelt témája lesz az euróövezeti válság. A német fél arra törekedik, hogy ösztönözze Kínát a minél nagyobb szerepvállalásra. Peking eddig is sokat tett az euróövezet stabilitásáért, például zokszó nélkül adott 43 milliárd dollárt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) válságkezelő forrásainak bővítésére, és vásárolt a válságba jutott euróövezeti tagok állampapírjaiból, valamint az ideiglenes euróövezeti válságkezelő alap (EFSF) által kibocsátott kötvényekből. Az ügyletek értékét ugyan nem lehet pontosan tudni, de vélhetően százmillió eurós nagyságrendű tételekről van szó, és a német kormány képviselői további vásárlásokra biztatják majd a kínai partnereket, különös tekintettel az olasz és a spanyol államkötvényekre - mondták berlini források.

Tárgyalnak majd az aktuális globális és regionális biztonságpolitikai kérdésekről is: az iráni atomprogramról, a szíriai helyzetről, valamint az ázsiai válsággócokról Koreától Afganisztánig - tették hozzá. Ezzel kapcsolatban a Der Spiegel az összeállításában kiemelte, hogy a német vezetés a legnagyobb csendben jelentős külpolitikai irányváltást hajtott végre, egyre inkább támaszkodik Pekingre, és ezzel párhuzamosan kevésbé koncentrál Moszkvára. Azt követően, hogy Vlagyimir Putyint ismét elnökké választották, a Kreml és a nyugat viszonya hűvösebbé vált, az ENSZ Biztonsági Tanácsban ugyancsak vétójoggal rendelkező Kína azonban rugalmasabbnak tűnik a szíriai helyzet kezelésében és az iráni atomprogram ügyében is, Berlin ezért elfordul Moszkvától és közelít Pekinghez - írta a Der Spiegel.