Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Róháni: Irán nem mondhat le az urándúsításhoz való jogáról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az urándúsításhoz való jog a nukleáris tárgyalásokon olyan határvonalat jelent Irán álláspontjában, amelyet nem léphet át - közölte Haszan Róháni iráni elnök vasárnap, hozzátéve, hogy országa ésszerűen és tapintatosan egyezkedett a genfi nukleáris tanácskozásokon.

"Értésére adtuk a tárgyaló feleknek, hogy nem válaszolunk semmilyen fenyegetésre, szankcióra, sértésre vagy megkülönböztetésre. Az iszlamista köztársaság nem hajolt meg, és nem is fog meghajolni semmilyen hatalom fenyegetése előtt" - közölte az államfő az iráni parlamenthez intézett beszédében.

Róháni elmondta: "Vannak számunkra olyan határvonalak, amelyeket nem léphetünk át. Ezek a határvonalak nemzeti érdekeink, mint amilyen Irán urándúsításhoz való joga a nemzetközi szabályozás keretében".

Az iráni elnök szavai azokat a korábbi nyilatkozatokat ismétlik meg, amelyek az ország nukleáris fűtőanyag előállításához való jogát hangsúlyozták. Ez az álláspont kulcsfontosságú a Teherán atomprogramjáról szóló tárgyalásokon. Róháni és a tanácskozáson résztvevő iráni küldöttek igyekeznek biztosítani az iráni keményvonalas politikusokat arról, hogy az ország nem tesz túlzott engedményeket a nagyhatalmaknak a nukleáris kérdésekben.

Megállapodás nélkül álltak fel a tárgyalóasztaltól vasárnapra virradóra Genfben az iráni atomprogrammal kapcsolatos nagyhatalmi tárgyalások résztvevői, a Hatok néven emlegetett országcsoport - az Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország - , illetve Irán, megegyeztek azonban abban, hogy november 20-án, ugyancsak Genfben, folytatják a megbeszéléseket.

A csütörtökön kezdődött, eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalások után mindegyik fél előmenetelről, ugyanakkor fennálló akadályokról számolt be. Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter vasárnap Facebook-oldalán közölte, hogy vannak nehézségek, és a megbeszélések összességében komoly hangnemben, de tiszteletteljesen zajlottak.

A tanácskozás fő kérdése az urándúsítás, és Franciaország szerint három témában vannak komoly nézeteltérések a felek között: Irán 20 százalékra feldúsított uránkészletei, az araki nehézvizes reaktor építése és az urándúsítás ügyének hosszú távú rendezése kapcsán.

Nyugati vádak szerint Teherán vészesen közel került ahhoz, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő. Irán ugyanakkor tagadja a vádakat, és azt állítja: atomprogramja békés célokat szolgál.

Erről az új, békülékenyebb hangnemet megütő teheráni vezetés mostanában egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, elsősorban azért, mert az iráni gazdaságnak súlyos gondokat okoznak az atomprogram miatt Iránra kivetett nemzetközi gazdasági szankciók. Az iráni politikai elit keményvonalasabb tagjai ugyanakkor elzárkóznak az atomprogram korlátozásától, és elítélik a kormány visszafogott retorikáját.