Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Rehabilitálhatják az elhurcolt kárpátaljai magyarokat?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Gyászünnepséggel és koszorúzással emlékeztek meg Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944 novemberében kezdődő deportálásáról szombaton Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban.

Az emlékünnepségen Gajdos István, az ukrán parlament képviselője, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a sztálini rendszer 69 évvel ezelőtt aljas csapást mért Kárpátalja magyar lakosságára, és ez minden magyar családot érintett. Férfiak nemzedékeitől fosztotta meg a kárpátaljai magyar közösséget. Az akkor ejtett seb még nem gyógyult be, mivel máig nem rehabilitálták az ártatlanul elhurcoltakat - hangoztatta.

A honatya közölte, hogy nemrég törvényjavaslatot nyújtott be a kijevi parlamentben, amelynek célja, hogy az ukrajnai deportálásokról készülő törvényben kövessék meg az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarokat is. E megoldatlan probléma felvetése az ukrán törvényhozásban a korábbinál kedvezőbb fogadtatásban részesült, ezért bízik abban, hogy a pozitív döntés születik az ártatlanul elpusztított és meghurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitálásának ügyében - mondta.

Szávay István, a Jobbik nemzetpolitikai kabinetjének vezetője a megemlékezésen hangsúlyozta, hogy a kommunisták célja mindenhol ugyanaz volt: a magyarság nemzeti erejének megtörése és beterelése a szovjet birodalomba. Ez nem sikerült, hiszen ma is vannak, akik emlékeznek a Kárpátok alján, mert megmaradtak magyarnak - emelte ki.

Bár megfogyott, de meg nem tört, sőt hitében és magyarságában megerősödött a kárpátaljai magyar közösség - mondta.

Felejteni pedig soha, semmilyen körülmények között sem szabad, mert a 20. század egyik legordasabb eszméjének, a kommunizmusnak az örökösei, akik egész népeket deportáltak vagy pusztítottak el, nemzeteket szakítottak szét és milliókat gyilkoltak meg, ma is köztünk élnek mind Ukrajnában, mind Magyarországon. Nem állították őket bíróság elé, nem ítélték el emberiesség elleni bűncselekményeik miatt, sőt az elmúlt csaknem negyedszázadban arra is lehetőséget kaptak, hogy megtépázott nimbuszukat helyreállítsák - tette hozzá.

Tóth Mihály, a Szolyvai Emlékparkbizottság elnöke beszédében kiemelte, hogy az össznemzeti zarándokhellyé vált és nemzeti jelentőségű intézményként elismert emlékparknak idén rendeződött a jogi helyzete. A létesítmény és a területe a Munkácsi Katolikus Egyházmegye tulajdonába került - közölte. Elismerően szólt arról, hogy az Országgyűlés november 8-át a kárpátaljai magyar és német elhurcoltak emléknapjává nyilvánította.

A gyászünnepség ökumenikus istentisztelettel és az áldozatok emlékművének koszorúzásával zárult.

A több mint húsz éve létesült szolyvai emlékparkban fekete márványtáblák őrzik a 126 magyarlakta kárpátaljai településről származó csaknem hatezer áldozat nevét.