Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

EU: Szópárbaj a britekkel a szabad munkavállalásról

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Leginkább a bolgár és a román munkavállalók uniós piacra lépésével indokolja a Bruxinfo szakértője, hogy David Cameron brit miniszterelnök korlátozná az Európai Unión belüli szabad munkaerő-áramlást. Pontosította elképzeléseit David Cameron a munkaerő európai uniós szabad áramlása kapcsán tervbe vett brit lépésekről. Andor László szerint a brit viselkedés "sajnálatos túlreagálás".

"Az Európán belüli szabad mozgásnak kevésbé kellene szabadnak lennie" - címmel közölt cikket a The Financial Times szerdai számában a brit miniszterelnök, amelynek végkövetkeztetése, hogy szükség volna a munkaerő szabad áramlására vonatkozó uniós szabályok módosítására, illetve kiegészítésükre, lényegében korlátozva az eddigi gyakorlatot.

Cameron publikációja azt követően született, hogy a brit sajtó a hétvégén megszellőztette: értesüléseik szerint a londoni kormány szigorításokra készül a más tagállamokból érkezők befogadása, de különösen a brit szociális rendszerekhez való hozzáférésük kapcsán. Így egyebek között három hónapról tizenkettőre akarnák felemelni azt az időhatárt, amely előtt más tagországból érkezők nem juthatnának hozzá a brit szociális jóléti rendszerhez - írja a BruxInfo.

Cameron szerdai cikke ehhez képest csak arról beszélt, hogy az uniós országokból érkező állampolgárok a jövőben nagy-britanniai tartózkodásuk első három hónapjában lennének kizárva a brit szociális juttatásokból. Ezt követően fél éven át elvben jogosultak lehetnek rá, de nem időtlenül, hanem csak akkor számíthatnának az ellátás azt követő folyamatosságára, ha úgymond hitelt érdemlően bizonyítani tudják, hogy "valós esélyük" van tartós álláshoz jutni Nagy-Britanniában.

Az újonnan érkezett álláskeresők nem igényelhetnek lakástámogatást, ha pedig nem dolgoznak, hanem koldulásból élnek, akkor kitoloncolják őket. Egyúttal eljárást indítanak majd azon brit munkaadók ellen is, akik - kihasználva egyes bevándorlók alacsonyabb bérigényét, tekintettel a hazájukban fennálló, EU-átlagtól elmaradó bérátlagra - a brit minimálbér alatti díjazással alkalmaznak külföldi munkavállalókat.

A szerdai Cameron-cikk - amelyik "monumentális hibának" nevezte azt, hogy 2004-ben a Blair-kormány nem vezetett be átmeneti korlátozást az akkor felvett keleti tagországból érkező munkavállalók felé, és emiatt ma már szerinte mintegy egymillió kelet- és közép-európai polgár él Nagy-Britanniában - arról nem szólt, hogy mindezt milyen formában, időtávon, és lépéseken keresztül kívánják brit földön bevezetni.

Azt viszont nagyon világosan értésre adta, hogy kezdeményezni óhajtja európai uniós tagtársai felé, hogy módosítsanak a munkaerő szabad áramlásnak EU-megítélésén, úgymond "ésszerűbb alapokra" helyezve a szabad mozgás koncepcióját. Az elmúlt évtizedek gyakorlata ugyanis szerinte nem tartható fenn akkor, amikor adott esetben az újonnan csatlakozott tagországokban a bérszínt csak az EU-átlag fele körül mozog.

Cameron olyan intézkedésekkel "lassítaná" a beáramlást, mint például gazdasági, fejlettségi szinthez kötné adott ország előtt a szabad munkavállalás lehetőségének megnyitását. Ezt szolgálhatná, ha például kikötnék, hogy mekkorának kell lennie egy új tagországban az egy főre jutó jövedelemnek, vagy a gazdasági teljesítménynek, mielőtt biztosítják polgárai számára más tagországokban a szabad munkavállalást. A brit kormányfő arra is módot adna, hogy a "régi" tagállamok felső korlátot szabhassanak az adott évben megengedhető bevándorlás mértékének.

A bit kormányfő - akit választási ígérete kötelez arra, hogy megkísérelje újratárgyalni minimálisan Nagy-Britannia uniós tagságának feltételeit, akár kétoldalú alapon, akár úgy, hogy egy újabb általános szerződésmódosítás keretében érvényt szerez a specifikus brit igényeknek - reményét fejezte ki, hogy a bevándorlásban szerinte hasonló gondokkal küszködő tagtársak (Ausztriát, Hollandiát és Németországot név szerint is említette) csatlakozni fognak a brit "reform-törekvésekhez".

A cikk megjelenése után nem sokkal Andor László foglalkoztatási és szociálpolitikai biztos "sajnálatos túlreagálásként" értékelte a BBC-nek nyilatkozva Cameron törekvéseit, amelyek mögött szerinte hiányzik az adatszerűség és bizonyítottság, helyenként viszont félrevezető részleges tájékoztatás áll. A biztos nyilatkozatáról beszámoló londoni MTI-jelentés szerint Andor egyebek között kifejtette: a brit közvéleménnyel úgymond "nem ismertették a teljes igazságot" a munkaerő-áramlással kapcsolatban. Példaként említette, hogy Cameron szerdai cikke összekapcsolja az EU-bővítést és a migránsok számát, jóllehet köztudott, hogy a Nagy-Britanniában letelepülők hozzávetőleg kétharmada nem európai országokból érkezik. Mindemellett sokkal többen mennek Nagy-Britanniába például Olaszországból és Spanyolországból, mint Romániából vagy Bulgáriából - tette hozzá, majd leszögezte: "A valóság pontosabb bemutatására lenne szükség, nem olyan nyomás alatt, és nem olyan hisztériával, ahogy az néha az Egyesült Királyságban történik". Előzőleg, az Európai Bizottság szóvivője már hétfőn reagált az akkor még csak sajtóértesülések szintjén jelentkező brit elképzelésekre. A kezdeti bizottsági vélemény mindenekelőtt annak igyekezett elébe menni, ha netán brit részről a bolgár és román munkavállalókkal szemben idén december 31-én lejáró korlátozási lehetőségek egyoldalú meghosszabbítása lenne a brit kormány szándéka. "Csak a szerződéssel összhangban álló intézkedéseket" fognak majd bizottsági részről tolerálni - szögezte le ennek kapcsán Jonathan Todd, Andor szóvivője, aki már előre elfogadhatatlannak minősített minden esetleges diszkriminációt (tagországok közötti különbségtételt).

Cameron cikke egyelőre nem igazolta be egy majdani bolgár-román élű intézkedés-csomag lehetőségét, sokkal inkább általános érvényű elképzelésekről van szó. Megfigyelők megjegyzik, hogy ezek egy része voltaképpen már ma is létező, (más tagállamban történő tartózkodása első három hónapjában például általában senkit nem illet helyi szociális ellátás), másutt az lesz a döntő, hogy adott lépés ellentmond-e a hatályos alapszerződésnek, vagy sem.

A brüsszeli érvelés mindenesetre továbbra is az, hogy egyfelől úgymond nincs számszerű bizonyíték például a több tagállam által is sérelmezett "szociális turizmusra", másfelől viszont a szabad munkavállalás lényegében a közös piac meglétével egyidős, a személyek szabad mozgása pedig a Maastrichti Szerződés húsz évvel ezelőtti hatályba lépésével vált alapszerződésben is rögzített joggá.

Korlátozó feltételek természetesen mindkettő kapcsán léteznek: a szociális ellátáshoz való hozzáférés például számos előfeltétel teljesülésétől függ - ezek részben, a helyi szabályozás formájától függően, tagországonként eltérőek is lehetnek. Miként szélsőséges esetben arra is joga van egy adott tagországnak, hogy kitessékeljen a területéről olyan személyeket, akik hatósági megítélés szerint "ésszerűtlen terhet jelentenek a befogadó ország szociális ellátó rendszere számára". A diszkrimináció azonban ezek esetében sem megengedett, azaz minden rezsimet egyöntetűen kell alkalmazni,

Az pedig különösen visszatérő elem a brüsszeli érvelésben, hogy adatszerűen bizonyítható: más tagállambeli munkavállalók szinte minden esetben több hasznot okoznak, mint kárt, mert többnyire hiányszakmákban pótolnak kieső munkaerőt, befizetésük a költségvetésbe pedig lényegében mindenkor meghaladja azt a hányadot, amire például szociális ellátás címén igényt tartanak.

Ezzel érvelt Andor is, amikor az MTI szerint említett nyilatkozatában megjegyezte: Tény, hogy például a Lengyelországból Nagy-Britanniába érkezők száma az elmúlt évtizedben sokkal magasabb volt a vártnál, ez azonban nem okozott kárt, sőt, hozzájárult a brit gazdaság növekedéséhez és javította növekedési potenciálját is.

Hanganyag: Boros Péter