Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Németországból szélsőségesek és euroszkeptikusok is bekerülhetnek az EP-be

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Németországban a héten az első plakátok kihelyezésével elkezdődött a májusi európai parlamenti választást felvezető kampány, amely egyelőre nemigen mozgatja meg a választókat. Ugyanakkor a választás történelmi lehet, mert az 1979 óta közvetlenül választott Európai Parlamentben (EP) először szerezhetnek képviseletet szélsőséges, vagy az uniós integráció jelenlegi formáját elutasító, populista német politikai erők.

A legutóbbi, 2009-es EP-választáson a legkevesebb 5 százalékos eredményt elérő német pártok jutottak be az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésébe. Az alkotmánybíróság azonban az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a bejutási küszöböt, arra hivatkozva, hogy az sérti a pártok esélyegyenlőségét és a szavazategyenlőség elvét, erre pedig az EP korlátozott funkciója miatt nincs szükség, szemben a nemzeti parlamenttel, ahol az ország stabil kormányozhatóságának fenntartása miatt szükség van bejutási küszöbre.

A törvényhozás végül 3 százalékra csökkentette a határértéket, de az alkotmánybíróság az idén változatlan indoklással ezt is alaptörvény-ellenesnek minősítette, így május 25-én a német EP-választások történetében először nem lesz bejutási küszöb.

Ennek következtében akár a széles körben neonácinak tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), a Német Kommunista Párt (DKP), vagy a szintén a szélsőjobbhoz sorolt Észak-Rajna-Vesztfáliáért Polgári Mozgalom (PRO NRW) és a Német Marxista-Leninista Párt (MLPD) is küldhet képviselőket az EP-be.

Ugyanakkor az új szabály főleg a liberális FDP-nek kedvez, amely tavaly kiesett a Bundestagból, a törvényhozás alsóházából, mert nem lépte át a Bundestag-választásokon érvényes 5 százalékos bejutási küszöböt. A liberálisok támogatottsága azóta érdemben nem változott, 3 százalék körül mozog.

A legnépszerűbb parlamenten kívüli párt a jobboldali populistának is nevezett Alternatíva Németországnak (AfD), amelynek egyáltalán nem számít a bejutási küszöb eltörlése, mert támogatottsága minden aktuális mérés szerint eléri a 7 százalékot, és akár a 10 százalékot is megközelítheti.

Az euróval és az uniós integrációval szemben kritikus AfD várható sikere lehet az EP-választás legfontosabb németországi fejleménye, hiszen az EU legbefolyásosabb tagállamának tartott Németországból eddig rendre integrációpárti erők kerültek a közösség parlamentjébe.

Az AfD várható előretörése kijelöli a kampány egyik fő témáját is. Elsősorban a szociáldemokraták (SPD) politikusainak nyilatkozataiban visszatérő elem, hogy fel kell tartóztatni a populistákat, de várhatóan a konzervatívok (CDU/CSU) is kifejtik majd véleményüket a nem csak Németországban tapasztalható trenddel kapcsolatban.

A kampány további fő témái az eddigi jelek alapján a munkahelyteremtés és az uniós bürokrácia csökkentése lesz, a két legnagyobb politikai erő, a CDU/CSU és az SPD pedig egyaránt pozitív üzenettel áll a választók elé, azt hangsúlyozza majd, hogy Németország az integráció és az euró nyertese, és jólétét csak az EU további erősítésével őrizheti meg.

Tagállami összevetésben Németországból kerül ki messze a legtöbb EP-képviselő. A 751 tagú testületben a helyek több mint 10 százaléka, összesen 96 mandátum jár Németországnak.

A választáson összesen 24 párt és politikai szervezet indul. A végeredmény a felmérések alapján nagyjából ugyanaz lehet, mint a tavaly őszi parlamenti választáson. A CDU/CSU pártszövetség 40 százalékon áll, az SPD a szavazatok 28 százalékára számíthatnak. A Zöldek 9 százalékon, a Baloldal 7 százalékon áll.