Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Rabolt műkincseket rejtegetnek a német múzeumok?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Augsburgban az ügyészség közölte, hogy megszünteti a 81 éves Cornelius Gurlitt műkincsgyűjteményének lefoglalását és egy éven belül visszaszármaztatja a képek zömét. Azok a műkincsek, amelyekről bebizonyosodik, hogy a nácik által elrabolt vagyon részét képezik, visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz. Az augsburgi ügyészség döntése ismét ráirányította a figyelmet a hitleri időkben törvénytelenül szerzett műkincsekre.

Cornelius Gurlitt müncheni lakásáról két évvel ezelőtt adócsalás gyanúja miatt 1280 festményt, grafikát és nyomatot koboztak el és helyeztek letétbe egy állami raktárban. Csaknem 500-ról feltételezhető, hogy a náci időkben jogtalanul szerezték meg az eredeti tulajdonostól. A képek között akad Picasso, Beckmann,Matisse, Chagall és Liebermann alkotás is.

Becslések szerint Gurlitt gyűjteményének értéke eléri az egymilliárd eurót.

Az ügyészség két éven át tartó nyomozása során az adócsalással kapcsolatos gyanú megerősítést nyert, így feltehetően a műgyűjtőt pénzbüntetésre ítélik. A képek visszaadására vonatkozó döntést megelőzésen Cornelius Gurlitt megállapodott a hatóságokkal, és beleegyezett a képek eredetét vizsgáló nemzetközi szakértőkből alakult bizottsággal való szoros együttműködésbe.

A gyűjteményt Gurlitt 1956-ban elhunyt apja alapozta meg, aki a hitleri Németország kormányának is dolgozott: a nácik által "elfajzott művészetnek" nevezett modern festők műveit kellett összevásárolnia, vagy megszereznie, többségükben menekülésre kényszerült zsidóktól.

Cornelius Gurlitt ismételten hangoztatta: abban a hitben élt, hogy az apjától örökölt képeket a nácik nem magánszemélyektől, hanem közgyűjteményekből kobozták el, majd az államtól szabályszerű adásvételi vagy csereszerződéssel kerültek az apja tulajdonába. Arról pedig nem tudott, hogy elvétve olyan műtárgyak is vannak a gyűjteményben, amelyeket a nácik által rabolt alkotások közé lehet sorolni.

Februárban információs honlapot indított azzal a szándékkal, hogy teret nyisson a lefoglalt gyűjtemény körüli ügyek megvitatására, és lehetőséget biztosítson a visszaszolgáltatási igények benyújtására.

Az augsburgi ügyészség döntése ráirányította a figyelmet arra, hogy a német jogszabályok szerint a festményekkel kapcsolatos bűncselekmények mára elévültek, így pusztán jogi alapon nehézségbe ütközik visszaszerezésük. A lapok idevágó kommentárjai felháborítónak tartják az idős műgyűjtővel szemben folytatott hatósági eljárás vontatottságát, egyben pedig ostorozzák a tulajdonjog érvényesítésével kapcsolatos joghézagot, amely igencsak rossz fényt vet Németországra.

Annál is inkább, mert - mint a Düsseldorfban megjelenő Westdeutsche Zeitung megállapítja - a rablott műkincsekre vonatkozó washingtoni szerződés ellenére számos műkincset rejtenek a német múzeumok raktárai.