Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ukrán válság - Semmit sem közeledtek az álláspontok a Biztonsági Tanács ülésén

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Semmit sem közeledtek az álláspontok a nyugati államok és Ukrajna, illetve Oroszország között vasárnap éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, amely határozat nélkül ért véget - írja az MTI. Hétfő reggelig kaptak ultimátumot Kelet-Ukrajnában a moszkvapárti aktivisták, hogy tegyék le a fegyvert, vagy az ukrán hadsereg támadásba lendül ellenük.

A tanácskozás Oroszország kérésére ült össze, miután Olekszandr Turcsinov ügyvezető ukrán államfő hétfő reggelig (közép-európai idő szerint reggel 8 óráig) adott haladékot a közigazgatási és egyéb épületeket megszállva tartó kelet-ukrajnai oroszpárti aktivistáknak fegyvereik letételére.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra sürgette a nyugati államok vezetőit, hogy - ugyanúgy, mint korábban az Oroszországba szökött ukrán elnök, Viktor Janukovics esetében - most is vessék latba befolyásukat a kijevi vezetésnél az erőszak alkalmazása ellen.

Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy hazája ellen egy Oroszországból irányított terrorista művelet folyik, amit kormány nem nézhet tétlenül.

A kialakult helyzet:

Vasárnap Szlavjanszk városban egy ukrán tiszt meghalt a karhatalom és az Oroszországhoz való csatlakozást akaró fegyveresek összecsapásában.

Turcsinov televíziós beszédében arra figyelmeztetett, hogy "teljeskörű terror-ellenes akció indítanak". Az ügyvezető elnök ismét Moszkvát vádolta meg, hogy lázadást szított a kijevi központi hatalom ellen. "Nem hagyjuk, hogy Oroszország ismét megvalósítsa a krími forgatókönyvet Ukrajna keleti térségeiben" - mondta.

Azt, hogy a helyzet veszélyes eszkalációhoz vezethet jól jelzi, hogy Moszkva azzal vágott vissza, hogy a tervezett ukrán biztonsági akciót "bűncselekményre való felhívásnak" minősítette és felszólította a Nyugatot: zabolázza meg szövetségeseit az ukrán kormányban. "A Nyugat felelőssége, hogy megakadályozza a polgárháborút" - közölte az orosz külügyminisztérium.

A NATO ugyanakkor értésre adta, hogy szerinte orosz katonák léptek akcióba. "Aggasztó, hogy az orosz különleges erők fegyvereit használják és olyan, jelzés nélküli egyenruhát viselnek, mint amit a Krímben is látni lehetett" - közölte az Észak-Atlanti Szövetség.

Egy video szerint a kelet-ukrajnai Kramatovszkban ugyanolyan egyenruhát viselő és egy parancsnok utasításait követő fegyveresek foglalták el a helyi rendőrség épületét.

A Szlavjanszk városban történtekről továbbra sincs pontos információ: Arszen Avakov ukrán belügyminiszter Facebook oldalán írta azt, hogy mindkét oldalon voltak halottak. Az ukránok szerint megölték egyik biztonsági tisztjüket és öt másik megsebesült. Az orosz RIA hírügynökség egy moszkvapárti aktivista halálát és kettő sebesülését említette. A Newsru.ru hírportál szerint a városi kórházban két halottról tudnak, szemtanúk szerint egyiküket a kórház közelében lőtte le egy egyenruhás, az áldozat egy autóban ült.

Harkov városában a kijevi központi kormányt támogató felvonulók és a moszkvapártiak összecsapásában 50 ember megsebesült. A Newsru szerint az egységes Ukrajnát követelőkre támadtak rá moszkvapártiak, akik azt skandálták, hogy "nem győzhetnek a fasiszták".

Zaporozsje városban becslések szerint 3000, Kijevet támogató felvonuló néhány száz moszkvapárti tüntetővel nézett farkassszemet. Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanács ülésén azt sürgette, hogy valaki Moszkvát szólítsa fel az ország keleti részén folytatott "háború" leállítására, amely szavai szerint nem az ukránok között folyik - írja az MTI.

Szergejev azt javasolta, hogy az orosz vezetés lépjen érintkezésbe a kelet-ukrajnai kormányzati épületeket elfoglaló ügynökeivel, és utasítsa őket: éljenek a Turcsinov-féle ultimátumban felajánlott büntetlenséggel és tegyék le a fegyvert.

Csurkin szerint az erőszak kitörése Kelet-Ukrajnában veszélybe sodorja a csütörtökre Genfbe meghirdetett négyoldalú tárgyalásokat Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió diplomáciai vezetői között.

Lyall Grant brit ENSZ-nagykövet óva intette Oroszországot attól, hogy a kelet-ukrajnai eseményeket további katonai eszkalációra használja fel a térségben.

Samantha Power, a világszervezetben működő amerikai misszió vezetője kétségbe vonta Oroszország szavahihetőségét, rámutatva, hogy a moszkvai állításokkal ellentétben a kelet-ukrajnai városokban nem tiltakozó tüntetések, hanem professzionális és összehangolt katonai műveletek zajlanak.

Power ismételten a helyzet elmérgesítésével vádolta meg Moszkvát.