Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Rendkívüli ülés Brüsszelben az Ukrán válság miatt

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Rendkívüli ülést tartanak hétfő délután az uniós országok brüsszeli állandó képviseleteit vezető nagykövetek az ukrajnai válság ügyében - közölték diplomaták.

Az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek szombati brüsszeli találkozóján felkérték az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül készítsen javaslatot, milyen további intézkedéseket lehet alkalmazni az ukrajnai szakadár lázadók oldalán a harcokba immár közvetlenül is beavatkozó Oroszországgal szemben.

Angela Merkel német kancellár - vasárnap kora hajnalban Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján - arról beszélt, hogy az EU szigorítani fogja az Oroszország elleni gazdasági szankciókat, ha napokon belül nem javul az ukrajnai helyzet.

Ezek után sugározta vasárnap az orosz állami tévé Vlagyimir Putyin interjúját, amelyet az orosz elnök még pénteken adott, és amelyben az ukrajnai konfliktusról szólva az "államiság kérdésének" megvitatását szorgalmazta. Az interjú hatalmas nemzetközi felhördülést váltott ki, mert kommentátorok értelmezése szerint Putyin most először azt vetette fel nyíltan, hogy az ukrajnai oroszbarát szakadároknak önálló állami státust kell biztosítani. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő cáfolta ezt az értelmezést, mondván: Putyin nem a terület önálló államiságáról, hanem arról beszélt, hogy tárgyalni kell az Ukrajnán belüli állami berendezkedésről is.

Miközben hétfőn az EU-nagykövetek - az úgynevezett COREPER-tanácskozáson - Brüsszelben tekintik át a friss fejleményeket, a nap folyamán Minszkben összeül az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport. Petro Porosenko ukrán államfő szombaton Brüsszelben azt mondta: reméli, hogy a minszki tárgyalások a tűzszünetről és az ő béketervéről szólnak majd.

Várhatóan az ukrajnai konfliktus és Oroszország lesz a fő témája Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár hétfői brüsszeli sajtóértekezletének is, amelyen az észak-atlanti szervezet első számú civil tisztségviselője az eredetileg meghirdetett tervek szerint a csütörtök-pénteken Nagy-Britanniában tartandó NATO-csúcstalálkozó napirendjéről kíván szólni. A walesi Newportban tartandó NATO-csúcs alkalmat ad arra, hogy az európai partnerek megvitassák és egyeztessék Oroszországgal kapcsolatos álláspontjukat Barack Obama amerikai elnökkel. Az Egyesült Államok az EU-hoz hasonlóan már korábban szintén szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Az EU-országok nagy része egyben NATO-tag is, illetve az európai NATO-tagok nagy része egyben EU-tag is.

Ukrajna néhány óráig korlátozta a Krím félsziget áramellátását

Az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget nagyvárosai villanyáram nélkül maradtak hétfőre virradó éjjel, miután Ukrajna lekapcsolta őket az elektromos hálózatról, de reggelre sikerült helyreállítani az áramszolgáltatást - közölte a Krimenergo áramszolgáltató vállalat.

Szerhij Akszjonov krími ügyvezető államfő azt mondta az orosz állami hírügynökségnek, hogy az áramszolgáltatást részben a krími tartalék áramfejlesztők segítségével tudják biztosítani. Úgy vélte, lehetnek még fennakadások a lakossági áramellátásban, de a létfontosságú intézmények, köztük a kórházak, iskolák, óvodák, állami hivatalok ellátása zavartalan.

Az ukrán áramszolgáltatók közép-európai idő szerint vasárnap 21 óra tájban kapcsolták le a félsziget nagyvárosait a rendszerről. Néhány órára áram nélkül maradt Kercs, Koktebel, Jalta, Szevasztopol és Szimferopol néhány elővárosa. A Krimenergo tájékoztatása szerint az ukrán hatóságok az áramellátás mintegy kétharmadát megszüntették.

Akszjonov szerint Ukrajna javítási munkálatokra hivatkozva állította le az áramellátást. Hangsúlyozta, hogy "az ilyen lépések nem segítik elő a Krím és Ukrajna baráti kapcsolatainak fejlesztését". Közlése szerint az áramellátás ismételt korlátozása esetén a félsziget teljesen átáll a tartalék áramfejlesztőkre, amelyek naponta 700 megawatt villanyáramot képesek termelni. Ukrajna néhány órán keresztül csupán 150 megawatt áramot biztosított a Krímnek.

A Krím félsziget kormánya azt feltételezi, hogy Ukrajna politikai megfontolásokból rendelte el a korlátozást, így akarván bosszút állni a kelet-ukrajnai szakadárok "harci sikerei" miatt.

A Krím jelenleg mintegy 80 százalékban az ukrajnai áramszolgáltatóktól függ. A fennmaradó 20 százalékot hőerőművek, nap- és szélenergiát hasznosító villanyerőművek biztosítják.