Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Az európai katonai kiadások duplázására buzdít Obama

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Sokkal többet kell költeni a hadseregre - ezt üzeni majd európai szövetségeseinek Barack Obama amerikai elnök és Cameron brit miniszterelnök a közelgő NATO-csúcson. Washington azt akarja, hogy szövetségesei éves GDP-jük két százalékát szánják védelemre. Erre eddig csak 4 NATO-tagállam volt hajlandó, sok európai ország csak az összeg felét fordítja katonai kiadásokra.

Az eurozóna stagnál, az uniós tagállamok megosztottak abban a kérdésben, hogy milyen választ adjanak Moszkvának az ukrajnai eseményre és az amerikai külpolitika az utóbbi években látványosan elfordult a kontinenstől.

Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit miniszterelnök most mégis azt kéri majd szövetségeseitől az walesi NATO-csúcson, hogy egyes esetekben duplázzák meg katonai kiadásaikat.

Obama minden bizonnyal udvarias nyelvezetbe csomagolja mondandóját, amikor arra sürgeti majd partnereit, hogy GDP-jük két százalékát fordítsák évente katonai célokra.

Lord West, a brit haditengerészet volt főparancsnoka azonban szókimondóbb volt: "Egy sor tagállamban úgy gondolják, hogy ingyen jár nekik a védelem és nem akarnak költeni. Európában csak Franciaország és Nagy-Britannia tartja be a 2 százalékos célkitűzést" - mondta.

Európán kívül még két NATO-tagállam költ többet GDP-je 2 százalékánál, köztük az Egyesült Államok.
Az amerikaiak és a britek már az afganisztáni nemzetközi misszió korábbi szakaszában is többször emlékeztették partnereiket arra, hogy ők többet költenek és több katonát veszítenek.

Lord Danatt, a brit hadsereg volt főparancsnoka úgy fogalmazott: "szomorú, de néhány ország kivételével más európai országoknak nincs felhasználható katonai kapacitásuk, kormányaikban pedig gyakran nincs meg a politikai akarat, hogy normálisan finanszírozzák hadseregeiket".

A Telegraph megjegyezte: kevés a remény arra, hogy a nagyobb európai országok növeljék katonai kiadásaikat. A csúcson maximum egy olyan szöveget fogadnak majd el, hogy "a cél a katonai kiadásoknak a GDP százalékáig történő növelése."

Az amerikaiak és a britek korábban is sokszor ostorozták Németországot, amiért nem hajlandó jobban kivenni részét a közös védelemből, annak ellenére, hogy a németek történelmük miatt is ódzkodnak a külföldi katonai szerepvállalásból.

Wolfgang Shauble német pénzügyminiszter nemrég azt mondta: ha megnövelnék a jelenleg a GPD 1,3 százalékát kitevő katonai kiadásokat, akkor az "félreértésekhez vezethet az Oroszországgal fenntartott viszonyban".

Miközben a németek és mások nem akarnak jobban a pénztárcájukba nyúlni, Rasmussen NATO-főtikár azt mondta, hogy az ukrajnai helyzet miatt nemzetközi NATO-bázisokat hoznak létre több kelet-európai országban. A kérdés csak, hogy miből.

Még Kanada is, amely korábban aktív szereplője volt az afganisztáni missziónak, mindössze GDP-je egy százalékát költi védelemre.

Barack Obamát közben amerikai szenátorok arra sürgetik, hogy az Egyesült Államok szállítson fegyvereket az ukrán kormányerőknek. "Putyin beárazta a Nyugatot és tudja, hogy nem lesznek kemény szankciók és katonai beavatkozás" - mondta a CNN-nek. Obama és más vezetők azonban kizárták a "katonai megoldást".