Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

NATO: visszatérés a gyökerekhez

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
A dél-walesi Newportban megkezdődött csütörtökön a NATO-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos tanácskozása, amelynek két fő témája az Ukrajnával szembeni agresszív orosz magatartásra adandó nyugati válasz, valamint a NATO "korszakváltása". A harcok eközben folytatódtak Kelet-Ukrajnában, az oroszbarát szakadárok teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot.

Az úgynevezett korszakváltás a NATO eredeti rendeltetésének, a szövetséghez tartozó országok kollektív védelmének ismételt középpontba állítása. Mindezzel párhuzamosan ez év végén lezárul a 13 esztendeje indított, NATO vezette, nagyszabású afganisztáni harci művelet, az ISAF. A két fő téma annyiban érintkezik egymással, hogy a szervezet az ukrajnai válság nyomán a további orosz szándékokkal kapcsolatban megnövekedett aggodalmak miatt azt tervezi, hogy erősíti katonai jelenlétét a keleti tagországokban, a balti államokban, Lengyelországban és Romániában.

A tanácskozás helyszínén, az egyébként is meglehetősen félreeső, a külvilágtól ezúttal különös gondossággal elzárt, zöldellő golfpályák által körbevett Celtic Manor pihenőközpontban Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár és David Cameron brit miniszterelnök fogadta a résztvevőket. A "családi fotó" elkészülte után megkezdett első hivatalos ülésen Afganisztán helyzetét tekintették át zárt ajtók mögött. Az ülést megnyitó, még a média jelenlétében elhangzott beszédében Rasmussen azt hangsúlyozta, hogy bár ez év végén befejeződik a NATO vezette afganisztáni nemzetközi harci küldetés, a közép-ázsiai országnak továbbra is szüksége van segítségre. A NATO - jelentette ki - kész vállalni a szükséges szerepet. A tervek szerint mintegy tízezer fős nemzetközi kiképző-tanácsadó misszióról lenne szó, de az afgánokkal még nem sikerült megállapodni a jogi előfeltételekről.

Délután a NATO-államok külügyminiszteri szinten konzultáltak a szövetséghez csatlakozni akaró országok - Grúzia, Montenegró, Macedónia, valamint Bosznia-Hercegovina - képviselőivel. A szervezet főtitkára bejelentette, hogy Grúzia és Montenegró számára lehetségessé válik a további közeledés a katonai szövetséghez. Grúzia számára olyan intézkedéscsomagot dolgoztak ki, amely egyfelől NATO kiképző központ létesítését irányozza elő a kaukázusi országban, másfelől pedig azt tartalmazza, hogy a jövőben több és intenzívebb közös hadgyakorlatot fog rendezni a NATO és Grúzia. Montenegró esetében arról születik döntés, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a NATO-val az ország védelmi szektorának reformjáról. A mostani tervek szerint 2015 végén döntenének arról, hogy elég éretté vált-e Montenegró a szervezetbe való meghívásra.

A NATO-Ukrajna Bizottság ülését kora este tartják. Az ukrán államfő azonban már ezen ülés előtt külön tárgyalt az atlanti szövetség jelentősebb hatalmainak vezetőivel - Barack Obama amerikai elnökkel, David Cameron brit miniszterelnökkel, Angela Merkel német kancellárral, Francois Hollande francia köztársasági elnökkel, valamint Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel. A nyugati vezetők a különtanácskozáson egyetértettek abban, hogy Oroszországnak "magasabb árat kell fizetnie" magatartásáért, Porosenko pedig annak a reményének adott hangot, hogy tűzszüneti megállapodás születik az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló kontaktcsoport pénteki minszki ülésén, és hogy a tűzszünet akár már aznap életbe is léphet Kelet-Ukrajnában a kormányerők és az oroszpárti szakadárok között. Porosenko szerint a fegyvernyugvás az első lépés lehet a béke felé Ukrajnában. A harcok végeztével szerinte "fokozatos béketerv" léphet életbe az ország keleti részén.

A tűzszünetet elvben elfogadták a kelet-ukrajnai szakadárok is. Porosenko nyilatkozatára reagálva közös közleményt adott ki a felkelők által önhatalmúlag kikiáltott két entitás, a Donyecki Népköztársaság és a Luhasznki Népköztársaság vezetője, Olekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnickij, akik azt írták, hogy az ő erőik is tűzszünetet kezdenek a Porosenko által megjelölt időpontban. Ennek feltételéül azt szabták, hogy a minszki megállapodásban részletesen rendezzék a fegyvernyugvás betartására vonatkozó garanciákat.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna NATO-tagságának szorgalmazása kisiklathatja a békefolyamatot. Az orosz diplomácia vezetője arra szólított fel, hogy külföldön hagyjanak fel az Ukrajna tömbön kívüliségének feladását és NATO-tagságát célzó "provokációkkal", és folytassák az ukrán válság békés rendezését célzó cselekvést, biztosítsák Ukrajna nemzeti egységét.

A Moszkva-barát szakadárok csütörtökre virradóra teljesen ellenőrzésük alá vonták Luhanszkot, miután az utolsó ukrán katonai egység is elhagyta a kelet-ukrajnai várost. Egy ukrán katonai szakértő arról számolt be, hogy a biztonsági erők ezzel párhuzamosan legalább száz szeparatista fegyverest és orosz katonát öltek meg Kelet-Ukrajnában. A hadsereg csapásokat mért az ellenség állásaira Donyecknél, Horlivkánál, Szukalova Balkánál, Sztarobesevenél és Amvroszijevkánál.

Az ukrán hadsereg az oroszbarát lázadók támadásától tartva megerősítette az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol védelmét. Kijev szerint csütörtökön reggel egy - négy orosz harckocsiból, három másik páncélozott járműből és mintegy ötven katonából álló - konvoj indult a Donyeck megye déli részén fekvő Novoazovszkból az onnan nem messze lévő Mariupolba. Jurij Szergejev szerint a kormányerők feltartóztatták a hadoszlopot, a megye kormányzó-helyettese pedig azt állította, hogy a hadsereg megsemmisítette a Moszkva-párti lázadók négy páncélosát. Szemtanúk arról számoltak be, hogy tucatnyi robbanást hallottak Mariupol környékén és fekete füstoszlopot láttak felemelkedni a várostól néhány kilométerre keletre.