Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

Ezért nem érdekli a franciákat a NATO-csúcs

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Csaknem általános érdektelenség kíséri Franciaországban a NATO csütörtökön kezdődött kétnapos csúcstalálkozóját. Ami talán azzal magyarázható, hogy számos francia úgy érzi: az Észak-Atlanti Szövetséghez való újbóli csatlakozása óta az ország egyre kevésbé rendelkezik önálló kül- és katonapolitikával.

Franciaországot Nicolas Sarkozy korábbi köztársasági elnök hozta vissza a NATO-ba 2009-ben, amit az akkori ellenzéki szocialisták mereven elleneztek, de a jobboldalon sem igazán nézték jó szemmel. Ennek az ellenállásnak a mai napig érződik a hatása, és legutóbb a Mistral hadihajók kapcsán mutatkozott meg.

Történt ugyanis, hogy két nappal a dél-walesi Newportban megkezdődött NATO-csúcs előtt Francois Hollande bejelentette: elhalasztja az első Mistral hadihajó novemberben esedékes leszállítását Oroszországnak. Az 1,2 milliárd dollárra rúgó, két hajó megépítéséről szóló szerződést még Nicolas Sarkozy kötötte meg az oroszokkal, és az utóbbi hónapokban, nyilván az Ukrajnában zajló események miatt, egyre nagyobb nyomás nehezedett a francia vezetésre: az amerikaiak és több NATO-tagország mind erőteljesebben követelte Párizstól, hogy ne szállítsa le az első elkészült hajót.

A francia vezetés hosszas hezitálás után végül beadta a derekát, ám ezt a lépést a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnök asszonya, illetve több jobboldali politikus azonnal élesen bírálta. Marine Le Pen például úgy vélte, hogy a döntés nem csak azért rendkívül súlyos, mert az megkérdőjelezi Franciaország szavahihetőségét, hanem azért is, mert azt is megmutatja szerinte, hogy az ország teljesen aláveti magát az amerikai diplomáciának.

Márpedig ezt a független külpolitikájukra kifejezetten büszke franciák nem szeretik, amióta ugyanis de Gaulle tábornok az országot 1966-ban kiléptette a NATO-ból, magától értetődővé vált számukra, hogy Franciaországnak önálló, az amerikaitól sokszor lényegesen eltérő külpolitikája van. Ez mutatkozott meg például 2001-ben, amikor Jacques Chirac akkori államfő keményen ellenezte, hogy az Egyesült Államok háborút indítson Irak ellen.

Az akkori időkhöz képest tehát ma a francia kormány látványosan, sőt sokak szerint kritikátlanul követi Washington politikáját úgy Oroszország, mint a Közel-Kelet kapcsán. És ez egyre kevésbé tetszik a franciáknak, akik amúgy is hajlamosak azt hinni, hogy a NATO-t valójában az amerikaiak irányítják.