Okosrádió

Meghallgatom Élő adás

EU-tisztújítás - "Rá fognak szállni" Navracsics Tiborra?

Okosrádió

Meghallgatom Élő adás
  • Legfrissebb hírek
  • Közlekedési hírek
  • Időjárásjelentés
  • Orvosmeteorológia
  • Sporthírek
  • Gazdasági hírek
Az európai uniós országokban csütörtökön terjedelmes lapkommentárok elemezték, hogyan osztotta ki a feladatköröket az Európai Bizottság tagjai között Jean-Claude Juncker, a EU végrehajtó testületének új elnöke.

A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap "Támadóállásban a Juncker-bizottság" címmel számolt be a tárcák elosztásáról. Kiemelte: a luxemburgi politikus célja a munka hatékonyabbá tétele, a gazdasági növekedés beindítása, az állampolgárok bizalmának visszaszerzése.

Az új testület felépítése a lap szerint minden eddigi bizottság szerkezetétől különbözik; a bizottság munkáját koordinálni hivatott alelnökök ugyanis "kicsit egyenlőbbek a többieknél". Juncker "ügyes húzásának" nevezi, hogy a holland Frans Timmermanst a testület második emberévé tette, és nem összpontosít minden hatalmat a saját kezében.

A lap úgy tudja, az Európai Parlamentben a meghallgatásokon mind a konzervatívok, mind a szociáldemokraták kiszemelnek majd egy-egy jelöltet a másik oldalról, akire "rá fognak szállni". Konzervatív oldalról a lap szerint Navracsics Tibor van kitéve e veszélynek, akit Orbán Viktor megingathatatlan támaszaként azonosít, megjegyezve, hogy magyar kormányfő "autokratikus elhajlásait" az uniós intézmények mély aggodalommal figyelik. Nehéz percei lehetnek majd a szintén néppárti Miguel Arias Canete spanyol jelöltnek is, aki klíma- és energiaügyi biztos lesz, noha egy olajvállalat elnöke volt, ma is kötik érdekeltségek az iparághoz, ráadásul a minap egy tévévitában szexista, a nőket lealacsonyító kijelentéseket tett.

A szociáldemokrata jelöltek közül a francia Pierre Moscovici számíthat arra, hogy megizzaszthatják, mivel a gazdasági és pénzügyi tárcát kapta, pedig Franciaország sem pénzügyminisztersége idején, sem azóta nem volt képes úrrá lenni költségvetési hiányán. A brit Jonathan Hillnek is okozhatnak majd kellemetlenséget, mert korábban lobbista volt, s mérsékelt euroszkeptikusként tartják számon.

Az újság világossá teszi: az EP nem vétózhat meg egyes biztosokat, csak az egész testületet szavazhatja le, bár egyeseket rákényszeríthet arra, hogy maguktól lépjenek vissza.

A brüsszeli Le Soir kételkedik abban, hogy kellően hatékony lesz-e az új bizottság, mivel a hét alelnök és az "egyszerű" biztosok között hatásköri villongások keletkezhetnek. Az alelnökök elvben összehangolják majd több "egyszerű" biztos tevékenységét, de ha nézeteltérés támad egy alelnök és egy biztos között, akkor kérdéses, miként lehet feloldani a feszültséget - jegyezte meg a lap.

A szerzője szerint ez az aggodalom leginkább Valdis Dombrovskis és Pierre Moscovici viszonyában lehet majd indokolt. A volt lett kormányfő bizottsági alelnökként az euró ügyeit és a szociális párbeszédet felügyelné, a volt francia pénzügyminiszter pedig gazdasági és pénzügyi biztos lenne. Ki fog igazságot tenni, ha a Moscovici azt javasolja, hogy adjanak további haladékot Franciaországnak a költségvetési hiány 3 százalékra történő leszorítási határidejét illetően, Dombrovskis azonban ellenzi ezt? - kérdezi a Le Soir.

A Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása szerint Juncker olajágat nyújtott David Cameron brit kormányfőnek azzal, hogy jelöltjét a pénzügyi piac és szolgáltatások élére nevezte ki, mivel ez a britek számára a legértékesebb terület. A lap szerint Juncker komolyan veszi "a brit kérdést" az uniós tagságról szóló esetleges népszavazás előtt.

Rámutat: Hollandia szinte a britekhez mérhető hévvel követelte, hogy Brüsszel ne szóljon bele abba, amibe szerinte nem kellene, Juncker pedig a holland Timmermanst tette meg első alelnökének, s a többi között azzal a feladattal, hogy vétózza meg az olyan bizottsági kezdeményezéseket, amelyeket szükségtelennek tart, mert olyasmit rendeznének, amivel jobb tagállami szinten foglalkozni.

A Financial Times szerint gazdasági téren a keményvonalasok törtek előre. A gazdasági és pénzügyi területtel megbízott szociáldemokrata Pierre Moscovici pedig "sonka egy meglehetősen német ízű szendvicsben" - vagyis a költségvetési rugalmasság mellett kardoskodó Franciaország jelöltje megkapta ugyan a gazdasági tárcát, a terület két olyan alelnök alá tartozik, akik kormányfőként a költségvetési fegyelem elkötelezettjeiként vívtak ki maguknak elismerést; a finn Jyrki Katainen a foglalkoztatásért, a növekedésért, a befektetésekért és a versenyképességért, míg a lett Valdis Dombrovskis kimondottan az euróért felel a társadalmi párbeszéd mellett. A lap arra is rámutat, hogy a szociáldemokrata Moscovici mellett minden jelentősebb gazdasági posztot jobboldali, konzervatív vagy liberális jelöltek kapták.

Az olasz Corriere della Sera is kiemeli, hogy az Európai Néppárt (PPE) és a gazdasági szigort diktáló észak-európai tagállamok képviselőinek adta Juncker az EB kulcspozícióit. A napilap szerint Juncker számos biztosi feladatot "megduplázott", s "még a jelenleginél is komplikáltabb működésű bizottságot" teremtett.

A balközép La Repubblica szerint Juncker "kijátszotta" Itáliát: az olasz Federica Mogherini megkapta ugyan az EU kül- és biztonságpolitikai főbiztosi tisztét, de nem az olasz biztos, hanem Frans Timmermans lett a bizottság második legfontosabb embere. A jobbközép Il Giornale szerint hasonló ravaszsággal bánt el Juncker a franciákkal is: Pierre Moscovici lett a gazdasági biztos, de számos dosszién osztoznia kell a finn Jyrki Katainennel.

A Corriere megjegyezte, Navracsics Tibor jelölését tiltakozás kíséri "nacionalista nézetei" miatt. A La Repubblica szerint a biztosok európai parlamenti meghallgatásán Navracsics Tibor, az "ultrakonzervatív" Orbán-kormány külügyminisztere kockáztat a legtöbbet, mivel eddig gyakran összetűzésbe került Brüsszellel miniszterelnöke "autoriter és illiberális" döntései miatt. A német lapok vegyesen értékelték a EU-biztosi feladatkörök kiosztását, a kommentárok a francia Pierre Moscovici megbízatásával és a régi-új német uniós biztos, Günther Oettinger portfóliójával foglalkoztak.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Juncker kénytelen "hozott anyagból dolgozni", hiszen a bizottság tagjait a tagállamok delegálják. A feladatokat viszont az elnök osztja ki, és ez Junckernek az évtizedes "politikai tapasztalata ellenére nem sikerült igazán jól".

Különösen "kockázatos" döntés a FAZ szerint Pierre Moscovicire bízni a gazdasági és pénzügyi területet, hiszen a francia politikus hazája pénzügyminisztereként nem tudta betartani az államháztartási deficitre vonatkozó brüsszeli szabályokat, ezért kétséges, hogy hitelesen tud fellépni a szigorú költségvetési politikát előíró stabilitási paktum védelmezőjeként. Félő, hogy a francia biztos a tagállami államháztartási, költségvetési tervek megítéléséhez rendelkezésre álló széles bizottsági mozgásteret a súlyosan eladósodott államok, mindenekelőtt hazája javára használja fel.

A frankfurti lap megjegyzi: az adott bizottsági tag hazájának érintettsége miatt ugyanígy kétes választásnak tűnik éppen a testület görög tagját megbízni a migrációs ügyek vitelével, s a brit biztos felügyelete alá helyezni a pénzügyi szolgáltatások és a tőkepiac területét. A cikk szerint a bizottság új szerkezete is veszélyes, azzal fenyeget, hogy hatásköri viták terhelik majd a munkáját és az egység helyett a "többszólamúság" lesz a jellemző, ami "komoly gond az EU számára, amelynek Juncker helyes meglátása szerint már csak egyetlen esélye van a sikerre".

A konzervatív Die Welt is kifogásolta, "rossz választásnak" nevezte, hogy a francia uniós biztosnak jutott a gazdaság és a pénzügy. Vajon mit üzen ez a választás a németeknek, akik "hittek abban az ígéretben, hogy az euró annyira stabil, mint a márka", és Moscovici vajon "miként veszi majd rá reformokra és takarékoskodásra utódját Párizsban, amikor ő maga szándékosan megszegte a (költségvetési) szabályokat". A német kormány kudarcot vallott, hiszen nem sikerült megakadályoznia Moscovici "euró-biztosi" kinevezését - véli a lap.

A Die Welt azt is bírálta, hogy a digitális gazdaság és társadalom portfólió jutott a német biztosnak, Günther Oettingernek, mert az kevésbé fajsúlyos ügy, mint az energetika, amely a távozó, José Manuel Barrosso vezette bizottságban Oettinger területe volt.

Ezzel szemben a FAZ úgy vélte, kulcsfontosságú feladatkör került a német biztoshoz, hiszen "a következő évtizedekben nem lesz az életnek és a munkának olyan vetülete, amelyet nem érint a digitális átalakulás".

A Handelsblatt üzleti lap szerint viszont Berlin "hagyta, hogy kiszúrják a szemét" egy kevéssé fontos területtel, aminek az lehet az oka, hogy Németország a tárgyalásokon "visszaesett régi szerepébe", s ismét csupán az EU "kiszolgálója", de az is lehet, hogy Angela Merkel nem tulajdonított jelentőséget a portfóliók elosztásának, mert azt gondolja, hogy "úgyis minden rajta áll vagy bukik" az EU-ban.

Az európai politikai erőviszonyok tükrében megerősített legitimitást kapott a csütörtöki francia napilapok szerint az új szerkezetű uniós biztosi testület. Ugyanakkor ellentmondásosnak és ironikusban tartják, hogy Moscovici volt francia gazdasági és pénzügyi miniszter feladata lesz betartatnia a francia kormánnyal a Brüsszelnek tett ígéreteit.

A baloldali Libération szerint Juncker a "megerősített legitimitással" ellen tud majd állni Berlin "diktátumainak". Tény viszont, hogy az egyik új alelnök, Valdis Dombrovskis korábbi lett kormányfő ellenőrzése alá került a gazdasági és pénzügyi területért felelős Pierre Moscovici.

A balliberális Le Monde szerint az átalakítással az új elnök célja a nagy uniós feladatokra koncentráló szervezet létrehozása volt, amit jól fogadtak Brüsszelben. Az viszont még nem világos, hogy az új alelnökök saját adminisztráció nélkül tudják-e majd az akaratukat érvényesíteni. A nagy tagállamok, Franciaország, Németország és Nagy Britannia a Le Monde szerint mindesetre óvatosak voltak, és a klasszikus tárcákat megtartották maguknak.

A lap szerkesztőségi írása szerint Junckernek három nagy feladata lesz az elkövetkező öt évben: az euró konszolidációja, s ehhez az elnöknek közvetítő szerepet kell játszania a betegek és egészségesek, nevezetesen Franciaország és Németország között. Ezenkívül bent kell tartania Nagy-Britanniát az Európai Unióban, mert a kilépés a világ személyben az uniós projekt kudarcát jelentené, valamint létre kell hoznia a közös bevándorlási politikát.

A Le Monde honlapján külön írást közölt arról, hogy Navracsics Tibor a bővítési posztot szerette volna megkapni, amelyhez a szomszédságpolitika és ezen belül az ukrán helyzet is tartozik. Az Orbán Viktornak "az Oroszországgal szembeni több, mint kétértelmű hozzáállása miatt" azonban végül az oktatási és kulturális tárcával kell beérnie. A volt Jugoszlávia szakértőjének számító konzervatív jogász a lap szerint "a legszalonképesebb személyiség", akit egy olyan kormány Brüsszelbe küldhetett, amely "több mint négy éve a nemzetek Európáját tűzte zászlajára és nem fukarkodik az Európai Bizottság kritizálásával". A lap kitért arra, hogy közigazgatási és igazságügyi miniszterként Navracsics a kormányfő több olyan reformját vitte szó nélkül végig, amelyek közül néhányat az európai intézmények hevesen vitattak. Példaként említette a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítását és az Alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálását. Navracsics ugyanakkor néhány ritka alkalommal mert hangot adni ellenvéleményének, például amikor elítélte egy hozzá hasonlóan Fidesz-tag újságírónak a romákkal szembeni nyíltan rasszista kommentárjait - írta a Le Monde. Az El País szerint Spanyolország vesztett korábbi súlyából az Európai Bizottságban. A spanyol baloldali liberális napilap szerint Miguel Arias Canete egykori mezőgazdasági miniszter éghajlatváltozással és energiaüggyel foglalkozó biztossá jelölése elmarad a spanyolországi várakozásoktól. A poszt jelentőségének csökkenéseként értékelték Spanyolországban azt is, hogy az irányítás nem közvetlenül a biztosé, hanem a fölötte álló alelnöké. Ugyanakkor a lap előrevetíti azt is, hogy az energiaügyi biztos szerepe az orosz-ukrán válságban felértékelődhet.

Az újság szerint Jean Claude Juncker egy "sokkal politikusabb" Európát hoz létre azzal, hogy olyan kicsi vagy közepes nagyságú országokból választotta ki hét alelnökjelöltjét, amelyek mégis megfelelő súllyal rendelkeznek a legfontosabb uniós intézményt irányításához. Ezzel az egykori keleti blokk országai nyerték a legtöbbet.

A romániai Romania Libera szerint hiába dörzsölik a kezüket a kormányzó szociáldemokraták: Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztossá való kinevezése után sem fognak ömleni az európai támogatások Romániába.

Igaz ugyan, hogy ennél a "tárcánál" kezelik az uniós költségvetés csaknem egyharmadát, de ennek a területnek van a legtöbb "felügyelője": az EB négy alelnöke fog folyamatosan Cretu asszony körmére nézni - írja a bukaresti jobboldali ellenzékhez közel álló lap, amely szerint ezzel a megoldással biztosította be magát Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a parlamenti meghallgatásnál várható támadásokkal szemben, amelyek a román biztos tapasztalatlanságát kifogásolhatnák.

A Traian Basescu államfőhöz közel álló Hotnews.ro hírportál elemzése a néppártiak és szocialisták között egyensúlyozó, és a bizottságba jelölt nők arányával küzdő Junckernek ironikus húzásai is voltak a tisztségek szétosztásánál: ezek közé sorolták az is, milyen területet szánt a magyar, illetve a román biztosnak.

"Magyarország a korábbinál súlytalanabb tárcát kapott, mert problémás gyereknek tekintik az EU-ban" - írta a Hotnews.ro, megjegyezve: van abban némi irónia, hogy az állampolgárságot "vitatható módon, tömegesen osztogató" Magyarország képviselője felel majd az EB-ben - egyebek mellett - az állampolgársági kérdésekért. Azt is ironikus megoldásnak tartja a román lap, hogy a regionális politikát Romániára bízták, amely utolsó helyen áll a uniós támogatások abszorpciós rátája terén.

A lengyel Rzeczpospolita napilap szerint mind az Európai Unió, mind Lengyelország szempontjából is a legfontosabb a francia Pierre Moscovici kinevezése. "Ezt Párizs nagyon akarta, hogy kissé lazíthasson a költségvetési fegyelmen, s hogy érzékeltesse, Európában nem a németek döntenek mindenről" - olvasható a lapban.

A brit Jonathan Hill pénzügyi biztosi kinevezése a cikk szerint arról tanúskodik, hogy Juncker engedékenyebb lett annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság az unióban maradjon.

Az újság "nyugtalanító jelnek" minősíti, hogy a szlovén Alenka Bratusek lett az energiaunió felelőse, mivel támogatta a Déli Áramlat tervét". Kedvezőtlen a lap szerint az osztrák Johannes Hahn kinevezése is az európai szomszédságpolitika ügyeivel foglalkozó biztosi posztra, mivel - mint a lap fogalmaz - "Bécs rendkívül szkeptikus a kelet-európai országokkal való szorosabb együttműködést illetően."

A kommentár szerint a lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piacért felelő biztosi poszton Lengyelország érdekét is érvényesítheti, amennyiben képes lesz fékezni a nyugat-európai államok törekvéseit, hogy akadályozzák a versenyképes lengyel cégek bejutását az európai piacra.

A Der Standard című osztrák liberális lap az Európai Unió nagy reformeréhez, a maastrichti szerződés atyjához, Jacques Delorshoz hasonlítja Jean-Claude Junckert véleménycikkében. Kiemelte, hogy Junckernek is vannak olyan nagyívű víziói, amilyenekkel Delors rendelkezett, és amelyeknek köszönhető például az európai pénzügyi unió és az euró megszületése.

A lap szerint a bizottsági jelölésekkel Juncker egyértelműen kifejezte, hogy nem mini-forradalmakat, hanem megoldásokat akar, tud alkalmazkodni a globális világ kihívásaihoz.

A ljubljanai sajtó szerint a szlovén politikusok többsége fenntartásokkal fogadta Alenka Bratusek távozó szlovén kormányfő kinevezését az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnökének.

Bratusek a szlovén közszolgálati rádióban Szlovénia sikerének nevezte azt, hogy egy kis ország ilyen fontos területet tud felügyelni Brüsszelben. A Delo című napilap beszámolója szerint viszont a kinevezés bírálói azt hangsúlyozzák, hogy a politikus megbukott Szlovéniában: sem az európai parlamenti választáson, sem a lemondása miatt kiírt előre hozott parlamenti választáson nem szerepelt jól, ráadásul kormányfőként önmagát jelölte uniós biztosnak, ami visszatetszést kelt a közvéleményben.

Janez Jansa korábbi miniszterelnök - aki egy korrupciós ügy miatt kétéves börtönbüntetését tölti, a választásokon viszont a második helyet szerezte meg, és bekerült a parlamentbe - levélben fordult Junckerhez, amelyben leszögezte: Bratusek volt Szlovénia eddigi legrosszabb miniszterelnöke, és többször is Európa-ellenes kijelentéseket tett, ezért nem lenne szabad ilyen magas funkcióhoz juttatni. Jansa nyílt levele pártjának, a Szociáldemokratáknak (SDS) a honlapján olvasható.

A kormánypártok és az ellenzék is bírálta a döntést, többen azt javasolták az új miniszterelnöknek, Miro Cerarnak, hogy kérvényezze Brüsszelben Bratusek jelölésének visszavonását. A szlovén sajtó beszámolói szerint ez egyelőre nem történt meg.

Úgy tűnik, a jelölésnek Bratusek mellett csak a szlovén energiaipari kamara örül igazán, Niko Martinec kamarai kijelentette, ez óriási lehetőséget jelent Szlovénia számára, az energiaunió ügye ugyanis egyre fontosabbá válik a tagállamok számára.